Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XI. 1689. júl. 15. Radnóthi országgyűlés

geit nem fedezhetik, még azon felül minden kapura 50 frtot s a városokra és hatóságokra azzal arányban álló összegeket vetettek fel. A befizetés határidejéül aug. 20-át s helyéül Segesvárt tűzték ki. (I.) Minthogy pedig a miatt, mert a törvényszékeket rendesen nem lehet tartani, a bűnök nagyon elszaporodtak, felhatalmazták a fiscalis directort, hogy mindenfelé inquiráltasson s a rablókat, gyilkosokat, paráznákat, sodomitákat idézze a delegatió elé s büntettesse meg. (II.) Olyan helyekre, hol régebben magyarok laktak, most oláhok költöztek be. Az ilyen fundusok után az oláhok tartoznak a magyar papoknak megfizetni a papbért. (III.) Elhatározták, hogy az országgyűlés eloszlása után azonnal mindenfelé kezdjék meg a kapuszámok összeírását és rendbevételét. (IV.) Teleki Mihály jószágaiból hat portát elengedtek. Azokat a nemes embereket, kik paraszt telkekre költöztek, felmentették az adó alól. (Y.) A szökött jobbágyok földes uraiknak adassanak viszsza. (VI.) Azok a kővárvidéki egyházhelyi nemesek, kik 1685 óta szöktek el, 200 frt büntetés alatt minden helyről adassanak ki. (VII.) A szökött szolgák gazdáiknak adassanak vissza. (VIII.) A kik a Porumbákon felvetett 40 frtos adót nem fizették meg, az olyan földesurakon az kétszeresen vétessék meg. A mely jobbágy pedig a mostani 50 frtos adót nem fizeti meg, adassék át más olyan földesúrnak, ki az adót helyette leteszi. (IX.) A főcommissarius mellé commissariusokat neveztek ki. (X.) Aug. 4-én a delegatió tartott ülést. Az ő felsége vitézinek tartozó restantiák fedezésére a fejedelemtől 2000 aranyot vettek kölcsön, úgy hogy azt szent Mihály napján visszafizetik. Apor Istvánt a Szebenben felvetett 40 forintos adó számadása alól felmentette a tanácsi rend: erről birói pecsét alatt adnak ki bizonyítványt. AM. KIR. ORSZ. LEVÉLTÁR Kő NYYTARA