Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

Excellentiae verani interpretationeni litteraruni residentis in porta Ottomannica celsissimi principis ad suam Celsitndinem dataruni; praeterea nihil habeo aliud, nisi quod ex Moldavia allatur bis in conflictu Moschovinum plurimos Tartaros coepisse et inter illos duos Zultanos et aliquot Murzas. Deinceps etiam, si quae habuero, non intermittam huinillime Vestrae Excellentiae ad notitiam dare, duniinodo sciam, qua via possini litteras ad Vestram Excellentiam dirigere. Me ad omnia obsequia, donee vixero, arctissime devinctura, qui semper sum et maneo. (Eredeti fogalmazványa Teleki Mihály betoldásaival, a gr. Telekicsalád levéltárában. Missilisek 111. sz. a.) LX1X. 1689. júl. 15—aug. 5. .-1 nulnótln orszdyyyülés törvényei, a) 1689. júl. 15. A törvények. Articuli d n o r u m m a g n a t u m et n o b i 1 i u m t r i u m n a t i o n u m r e g n i T ransylvaniae et p a rtium Hungáriáé eidem annexarum in generali b u s eorundem comitiis ad deci m u m q u i n t um mensis .1 u 1 i i p r o x i m e praesenti, anni praesentis in illési mi sexcentesimi octuagesinii non i, in Castro Radnóth ex ed ic to Suae Celsitudinis principalis indictis et celeb ratis conclusi. Articulus primus. A? <időről. Az közelebb elmúlt fogarasi ország gyűlésében egész országúi három nemzetül authoráltuk volt az méltóságos deputatiót arról, hogy ha az szükség úgy fogja kívánni, az mlgos deputatió szabadoson adót vethessen fel; mely felvetett adót közönségesen országostól magunk munkájának ismervén lenni, articulusunkban Íratjuk és Ngod klmes eonsensusából confirniáljuk is; mely az iránt lett assecuratiónkra az dolgok úgy kívánván, ez mostani gyűlésünkre az adónak felvetése nem haladhatván, kénteleníthetett az mlgos depu-