Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

d) 1689. júl. 1. Méltóságos fejedelem, nekem jó kegyelmes uram, fejedelmem ! Ngod méltóságos levelét alázatos engedelmességgel vettem, rólam való kegyelmes megemlékezését láttatását, mint kegyelmes uramnak alázatosan megszolgálom. Istennek hála, békével érkeztem ugyan puszta házamhoz, de az hosszas nehéz útakon igen megtörődtem s roncsolódtam. Nagyságodnak egyéb hírt nem irhatok, hanem az generál írja az török megverettetését ilyen szókkal: Plane hoc momento scribitur apud Zegedinuni nostros magnum habuisse confiictum cum Arap passa, illarum partium seraskierio, ubi assistentia dextera divina hosten) decedere debuisse et a nostris victoriam reportatam esse. Mint Ngodnak másik levelemben is alázatosan megírtam, Vaji Mihály uram ó' kegyelme megérkezett, de roszxzúl volt s vagyon most is, a jövő hétfűig, úgy hiszem, könnyebbedik ő kegyelnie annyira, hogy megindulhat, isten engedvén, akkor szekeret adatok ő kegyelme alá s elmegyen Nagyságodhoz. Isten Ngodat ifjú kegyelmes urunkkal ő ngával együtt sok esztendőkig szerencsésen jó egészségben éltesse. Görgény-Szent-Imre, 1. Julii 1689. Nagyságod alázatos szolgája, méltatlan híve Teleki Mihály, ni. p. Külczím: Méltóságos erdélyi fejedelemnek ő ngának, nekem jó kglmes uramnak, fejedelmemnek adassék alázatosan. (Eredetije a M. N. Múzeum birtokában. Tunyogi-gvűjtemény.) ej 1689. júl. 3. Méltóságos fejedelem, nékem j<» kegyelmes uram, fejedelmem ! Nagyságod méltóságos levelét alázatos engedelmességgel vettem, hogy Ngod az udvarhelyszéki atyafiak, vagy inkább irjam, azoknak nevezeti alatt két három jóakaró uram rajtam