Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

Kiilczím: Illustrissimo principi domino Michaeli Apafi dei gratia regni Transylvaniae principi, partium regni Hungáriáé domino et Siculorum comiti etc., domino domino parent! et vicino nobis benevolo. (Eredetije a M. Nemz. Múzeum birtokában. Tunyogi-gyűjtemény.) XLIX. 1689. ápr. 2. A szamosújvári biztosok jelentése. Kegyelmes urunk! Alázatosan kénszeréttetünk Ngod kegyelmes szemei elejében terjesztenünk, minemű nagy fogyatkozása légyen ennél az sokképpen megromlott és károsodott várnál lévő fizetett gyalogságnak a bűzának nem léte mia (melyről ennek előtte is alázatosan és voltaképpen tudósítottuk volt Xgodat praefectus urunk ő kegyelnie által). Mivel isten ő felsége már két esztendőbeli aratásunkat súlyos csapási által elvötte, ami kevés kész búza a várnál lőtt volna, annak deditiójakor, Veterani generál ő nga, a berezeg táborára mind egy marokig kitakaréttatta; isten tudja, mint tötte szerit a mostani udvarbíró annak is, amiből az őszszel vettetett és a conventionatusoknak s praesidiariusoknak eddigien fizetett: immár teljességgel semmi nem lévén miből fizetni, a mostani majd eltölt havokra járandó búzájokat ki nem adhatta. Azonkívül is peniglen egynehány esztendők forgási alatt posztójok is ki nem adatódván, teljességgel mezételenségre, és majd éhhel halásra jutottanak, kihez képest elmenő félben vadnak, eddig is nehezen tarthattuk meg őket a Ngtok hűségében. Xgodnak azért mint kegyelmes urunknak e nagy fogyatkozást újobban is béadni azért kénszeréttettünk, hogy mi azoknak elmenetelekkel és abból emergálható difficultásokkal jövendőben is ne okoztathassunk, mivel mi Ngtokhoz való szolgai köteles hűségünket igyekezzük mindenképpen elkövetni ebben is. Jól lehet kegyelmes urunk vadnak hetes gyalogok is nyolcz tizedben circiter nro 50-en, de azok is a súlyos adózással szintén mindenekből kifogytak, azon kiviil is az hatalmasoktól marhájokkal is szolgálni kénszeréttetnek, kéváltképpen mikor az szegény jobbágyság vonó marhája nem elégséges a kévántató szükségekre, ki miatt azok is nem elégségesek mind külső s mind belső súlyos tereviselésnek supportálására. Ngodnak azért alázatosan mostan is azon supplicálunk, méltóztassék olyan fogyatkozáso-