Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

szállíttatásával nékik nem succurálhatunk, sem azt az földet nagyobb kártól nem oltalmazhatjuk külömben, communi consensu végeztük, hogy Káinoki Sámuel és Apor István uramék prospiciáljanak felőle s azon vitézek lovai szüksé­gekre szerezzenek háromezer forint érő szénát, mely három­ezer forintról fogyatkozás nélkül contentatiót tétetünk az kiknek illik, ő kegmek által. Az Ö felsége Lippán lévő vitézi szükségei-re ezer sze­kér széna deputáltatik. Az ő felsége oda alá Lippán lévő vitézi szükségekre kívántató ezer szekér széna felől nagyobb inconvenientiáknak eltávoztatására vigyázván, concludáltuk, hogy Hunyad és Zaránd vármegyék Szászváros, Szászsebes és Szeredahely­székek egészen magok kapuszámiról és Fejérvármegyének az Maroshoz közelebb való nro. 110 kapuszámiról az vice­tisztek által három-három szekér szénát öszveszerezvén, hord­ják az Maros mellé ily declaratióval, hogy Hunyad és Zaránd vármegyékről, item Szászvárosszékből az dévai, fejér­vármegyei és Szászsebes s szeredahelyszékiek penig fell­endített kapujokról az marosváradgyai portusra szállítsák minden okvetetlen ad diem 15. Decembris anni praesentis, alioquin ha mi inconvenientia származik ennek elmulatásá­ból, vagy az vicetisztek, ha rajtok múlik, vagy az szegénység, ha azokon múlik, lakoljanak érette érdemek szerént. Az er editorok hú zajok és zabjok megfizetéséről. Az segesvári ezen esztendőben véghezment számvétel alkalmatosságával liquidáltátott ország búzájának és zabjá­nak is bizonyos várasokra való szállíttatásáról vagyon ugyan szoros dispositiója az nemes országnak ezen esztendőben Kadnóton írt constitutiójának 7-ik articulusában, de eddig semmi effectumát annak nem tapasztalván, az városokon levő búzának s zabnak penig az dispositiók szerént való kiadásá­ban már tapasztalt difticultások elő sem fordulván, mostan concludáltuk: Beszterczére menjenek Gyerőfi György és Bá­lintit Sigmund uramék, és mind az oda szállíttatni rendelt, mind pedig magok az beszterczeiek részekről liquidált búza és zab dolgát szorgalmatosan czirkálják fel, s ha mi liqui­dált búza és zab részekről comperiáltatik és azonkiviil is az mi búzát és zabot odaszállítottanak, computálván, az Sárosi János atyánkfia dispositiója szerént az creditor becsü­letes rendeket contentáltassák de facto, az szebeni vékával méretvén mind búzát, mind zabot, melyben ha az város részéről defectus, vagy nyolczadnapot meghaladó dilatió esik, eo facto az megírt commissárius atyánkfiai azon város falui­ból az creditorok ő kegnek Sárosi uramtól oda dirigálta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom