Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

d) A lengyel királyhoz a követség elmaradása ügyében írt jelentés tervezete. Elhissziik felségednek a felséged maga követje is referálta, liogy miért kellett ide be annyi ideig mulatni, akartuk mindazáltal mi is okait megírnunk, hogy Scherfenberg generál superveniálván az római császár ő felsége hadainak benlételek miatt nem lehetett bátorságos elbocsáttatása. Vártuk azömban Bécsbűi követeink resolutióját is, hogy követeinktűi bizonyost érhetvén felségedet tudósíthassuk, a mint hogy ott mint forgottak dolgaink s mivel bocsátották követinket, felségednek becsületes követje által értésére adtuk, minthogy penig azon resolutiója a császárnak ő felségének szabadságink egész eversiójára czélozott, újabb követünket küldöttük fel Bécsben s az után is várakoztattuk, ha mi realitást vehetnénk, de ez ideig sem vehettünk. Várakoztunk a felségedhez küldött postáink után is, kik megérkezvén az németek miatt szélivel oszolván az ország, elébb nem lehetett összve gyűjteni, mely nélkül nem lehetett elbocsátani felséged követjét. Felségedhez rendeltetett s már meg is indított követünk azért nem mehetett el, hogy nekünk bizonyos emberünk secrete adta értésünkre, hogy Caraffa generál csak azért bocsáttattatta el a felséged követjét, hogy a mi követünk is felségedhez menni inkább bátorodjék meg. Veteranihoz érkezvén, tartóztassa, megtudván, hogy a derékdolgok annál lesznek. Eddig való egynéhány alázatos informatióinkbtíl noha tudjuk, felséged megértette, akartuk mindazáltal mégis reiterálnunk, hogy az németek minket felettébb nyomorgatnak. Bécsben amit végeznek is, ide alá a generálisok meg nem állják, mi is a mit egyik generálissal vagy plenipotentiariussal végezünk, a másik meg nem állja: Scherfenberg generálnak midőn ez hazábül kimene. ötven ezer tallért adánk mind annyi kárvallásunk pusztít tatásunk után i^ a végre assecurála bennünket, quártélyozó e télen nem jő reánk, de Caraffa generál magát ahhoz nem tartá. Máramarusra, Kővár, Lápos vidékére a Szilágyon quártélyozókat küldvén, Máramarusra, Kővár. Lápos vidékére 10.800, Debreczenre 13 ezer portiót vetett az Szilágyra, Biliar vármegyére egynéhány ezer köböl gabonát, melyek mind Erdélyhez tartozó Partium vármegye, kiken feles hadat is tart. Mi annak az portiónak nevezetitűl is irtózván, hogy bennüli-