Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - XIX. 1688. máj. 10. jun. 12. Fogarasi országgyűlés

Még az napon, jún. 1-én, kinevezték a bizottságot, mely az előterjesztést Garattá hoz volt viendő: Bethlen Eleket, Macskásy Boldizsárt, Frank Bálint tanácsurakat s Alvinczy itélőniestert, utasításba adva nekik, hogy Caraffa útján e pontokra kedvező választ eszközöljenek a császártól.

1) A bizottság nyomban útnak indúlt. Ez nap intézte el a fejedelem azt a súrlódást is, mely Teleki Mihály és Apor István közt máj. 31-én történt.

2) Ez alatt meghozták a törvényeket, s azokat jún. 12-én kihirdették. A császári hadsereg tábori szükségleteire ötszáz szekeret szavaztak meg, minden két kapura egy szekeret vetvén ki, külön a városokra s székelyekre meghatározott számmal. (I. art.) A Il-ik törvényben ezen szekerek mellé biztosokat neveztek ki, míg a III. törvény a szekerek felhajtására nevezett ki megbizottakat. A IV. törvény a béreseknek adandó hópénzről rendelkezett. Minthogy némely helyeken a császár katonáit meggyilkolták, kifosztották, az ilyenek ellen szigorú eljárást rendelt el az V. czikk. A VI. törvény az Oláhországgal fenforgó féreértések elintézéséről intézkedett. Kolozsvár megyében Tótfalú nyolcz ravatalából ötöt elengedtek. (VII. art.) Intézkedtek a 200 forintos adó hátralékainak behajtásáról, újabb terminusul a befizetésre máj. 21-ikét tűzvén ki. (VIII. art.) A számadásra exactorokat neveztek ki, megszabván a számadás módozatait. (IX. art.) A X-ik articulus a régi restantiákról intézkedett. A Xl-ik törvény intézkedett, hogy azok, kik az eddig kivetett adók kifizetésére egyes hatóságoknak vagy magánosoknak kölcsönöket adtak, a kölcsön adott összeget visszakapják. ') Törv. és Okiratok CXXXIX. s) Ugyanott CXL.