Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - X. 1687. okt. 2—7. Radnóti delegátió

I(i87. ORT. 2—7, •1

1 X. Báró Houcliin a szathmári parancsnok Tiell János liatli titkár kíséretében okt. 1-én Radnótiira érkezett s azonnal fogadta a fejedelem. Előterjesztésében kiemelte, hogy a török most egész erejével azon van, hogy Erdélyt leigázza. Közel áll az ország ahhoz, hogy a két hadakozó fél csataterévé legyen. A császár kész az országról e veszélyeket elhárítani, az erre vezető eszközök megbeszélése végett küldjön a fejedelem két tanácsurat a szükséges teljhatalommal ellátva a lotharingiai herczeghez. Másnap okt. 2-án beadta propositióit is: működjék közre a fejedelem a császári hadakkal, s e czélból: 1. legyenek a követek felhatalmazva, hogy a Szent-Jób felé közelgető hadnak kellő gabonát szállítsanak. 2. a had tartamára adjanak át néhány várat a császári hadaknak, 3. a közelgő téli beszállásolások ügyének eldöntésére.

1) A delegatió okt. 2-án vette tárgyalásba Houcliin küldetését. Bizottságot küldöttek hozzá, mely elhozta tőle a »lotharmgus intimatióját« s azt délben felolvasták. Azonnal tárgyalásba vették s elhatározták: 1. hogy a véghelyekbe s erősségekbe nem fogadnak be német őrséget önként, mert ez kevésbbé volna veszedelmes, mintha erővel elfoglalják. 2. hogy a megigért 2000 köböl gabonát megadják s esetleg még többet is. Máramaros vármegyének 42,000 forintot fizettek ki. Ebből 20,000 forint ajándékba ment, tizezer forint kölcsönbe — ezt csak a nemes ország, azaz az országgyűlés engedheti el. A többi 12,000 forintról Bándi Kovács István számadását elfogadták. Megválasztották a lotharingiai herczeghez küldendő követeket: Bántfy Györgyöt, Alvinczy Pétert és Bálintith Zsigmondot. Okt. 3-án a bavariai és lotharingiai herczegeknek ajándékba küldendő lovak felett határoztak. Ez nap a fejedelem díszebédet adott a követek számára. J) Alvinczy II. 212 — 219. 11.