Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

Kegmerl 21 praesentis költ levelemre való válaszát ma délben nagy alázatossággal vettem, szegény rab szolgája mellett való instantiáját adja Isten más állapatomban életem fogytáig alázatoson szolgálhassam meg uram kegmednek, továbbra is kérvén uram kegniedet minden utakat és módokat hamar iidőn való szabadulásomban felkeresni és innen kiszabadítani méltóztasson az mi keglmes urunk ő naga méltsgos személye, főgeneralis uram ő kegme és az nemes haza statusi előtt szegény szolgája mellett instálni el nem mulatván, ő nagok s ő kegniek előtt (ledarálván ennyi hoszszas iidőtűl fogva az élés administrálásában való fáradozásunkat és azon élésnek fogyatkozás nélkül való beszolgáltatása után reám következett váratlan és reméntelen bajos és szoros fogságomat; kegmed uram bölcs elméje szerént voltaképpen mind ő nagokkal s ő kegmekkel elhitetheti azt, énnékem itt szenvednem nem kellene ennyi bajoskodásim után, mind penig munkálkodhatik abban (ha ugyan tide jussosokat kíván Veterani uram ő naga az vidéktől az praetendálandó restantiák iránt, melyekben én semmit nem tudok reám bízva abban semmi nincsen) küldhetnek n. Belső Szolnok vármegyéből helyemben ő nagok s ő kegmek emberséges embereket és engemet kiválthatnak innen, mivelhogy Széki Márton uram ő kegme innen re infecta quietantia nélkül elment az urak untalan szorgalmaztatván az sietéssel bennünket; minek igazgatása, conferálása és egyél) computusokra nézendő dolgokat reám bízván és én is lévén interessatusabb benne, ha ugyan sokáig itt kelletik raboskodnom. az ide szállított élésnek rendes administratióját. onnan belől való erogatióját, és az külömböző helyekről és személyektől interveniált defectusokat maga nállam nélkül Széki uram el nem igazíthatván, az nemes országnak minémü kára forogjon benne, kegmed uram itílje meg. Furtenburgh uram tegnap haza jővén, két aranyam adásával obtineáltam quietantiát ő kegmétől, kiilömben nem lOOUO köböl búzáról és 12000 köböl zabról, valamint onnan belől parancsolva volt, az szerént, melyet ha az szerént eddig kiadott volna, meg is nyugodtunk volna Erdélyben, miolta bészolgáltattuk az élést, de mindeddig húzta, halasztotta s most adta ki; a fő commissariusától várt, mind Szathmárt lévén. Az «luietantiát. uram, nem bátorkodom elküldeni, kegmed tudósítson, mitévő legyek, mindjárt. Udvarhoz küldjem-e? kegniedhez-e? mert nem bátorságos hordozni. Engem, uram, ide még lí> Mártii beküldött aristum alatt Sprincfel uram Láposról; itt valóban szoros őrizet alatt tartatom (salvo honore). Félve mindenik strasáltat éjjel-nappal, nem tudom