Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

kötelességünkhöz képest az előnkhen adatott dolgokban teljes tehetségünk szerént szívesen munkálódtunk, de annak semmi foganatja és haszna nem volt. Yégtire kételeníttettiink rescribálni 24. Februarii az mi kegyelmes urunknak ő Xgának és az M. Deputationak, de még mind eddig is válaszunk nem jött. Tegnap vitetett vala fel ismét bennünket generál uram ő nga magához, holott hazánk ellen való sok rendbeli fenyegetődzésit reiteralta előttünk, ha kivánságit nem effectuálják. Azomban kére azon is ő nga minket, hogy kglmednek újobban írnók meg a dolgot, ha azokban valami könnyebbségre való authoritása vagyon, igyekeznék alkalmaztatni mennél hamarébb lehetne azokat. A dolgok penig ebben vadnak. Mivel Maramarosra kglmed jelenlétiben 4 ezer portiét vetettek volt, azért az vármegye megadta a három holnapra való portiot kevés hiján, az mint arról való coniputust mutatta ő nga. A negyedik holnapról is úgymint Februárról dispositiót töttek s reménli, hogy megadják azt is. A mi penig a Martiusi és Áprilisi portiójokat illeti, azokkal immár nem tartoznak, amint ő nga mondja, mivel az országtól adatott summából supplealódnak azok a portiók. proportionaliter a mennyi abból illik. És így ha a maramarosiak a három holnapról való restantiát és a Februariusi portiot megadják, absolutusok lesznek a portióadástól. Vagyon azért a nagy diffieultas a Kővár és Lápos vidékiek dolgában. Mivel azokra, ugyan kglmed praesentiájában. az mint generál uram ő nga mondja, hatezer portiét vetettek volt. De azok abban többet nem administráltak kétezer köböl búzánál, melyet ugyan ő nga arestáltatott volt Banyán, és azonkívül 1666 rénes forintnál. És így azt kivánja ő nga, hogy azok is a reájok vetett hatezer portiót egészen fizessék meg, mint a maramarosiak az ő részeket. Külömben az accorda meg nem lesz. Azt penig oly szorosan megkívánja, hogy teljességgel lehetetlen annak elmúlni. Ha meg nem adják, azon esküszik rettenetes átkokkal, etiamsi coelum ruat, debet fieri, mert az országon megveszi erővel is, de akkor egy forint helyiben bizony százat vesznek. Továbbá ma küldötte vala ő nga hozzánk az itt való commissáriusát, attól írásba küldötte le, mennyire ment a tízezer portiónak hat holnapok alatt a summája, Maramaros mennyit fizetett és fizet le abba. Azonkívül a mi pénzt és élést az ország, és az a két districtus is adott,