Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

b) 1687. február. Gyulai/ követ jelentése bécsi útjáról. (Alvinczy Péter Okmánytára II. 117. s küv. 11.) 1687. febr. 9. Teleki Mihály jelentése a fejedelemhez. Méltóságos Fejedelem, jó kglmes uram fejedelmem, Ngod méltóságos levelét, alázatos engedelmességgel vettem az Gyulay Ferencz uram levelének és az ő kglniének adott, hogy már assecuratoria, vagy minek írjam, pariajának velem való közlését mint kglmes uramnak alázatosan megszolgálom. Én azokban kglmes uram semmi egész vigasztalásra való dolgot nem látok. Az ilyen decretum mellett adott irást azelőtt csak az vármegyék sem akarták elvenni Magyaroszágban, de úgy látom szinte szokásban kezd menni. A mely Isten Ngodnak s ez szegény hazának eddig gondját viselte, ennek utána is ő szent felsége gondot viselvén, nem bocsátja őket Ngod s ez haza végső veszedelmére czélozó dolgokra. Isten Ngodat az én jó kglmes asszonyommal s ifjú urunkkal ő ngokkal együtt sok esztendőkig szerencsésen jó egészségben éltesse. Kercsesora 9. Febr. 1687. Ngod alázatos szolgája méltatlan híve Teleki Mihály m. p. A levél oldalán: A mi clavissal volt írva Gyulay uram ngodnak szóló levelében megfordíttattam. Külczím: Méltóságos erdélyi fejedelemnek ő ngának jó kglmes uramnak fejedelmemnek adassék alázatosan. (Eredetije a 31. T. Akadémia birtokában.)