Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

azt kívánják, hogy elálljon a török mellől, s ágy mint fejedelem Magyarországhoz közit se tartsa. Ezzel Nagyságodat Isten oltalmába ajánlom. Huszt 24 Nov. 168.3. Nagyságodnak alázatos szolgája Fráter István mp. Az fa olaj at, mihelt az posta megérkezik, menten beküldőm kegyelmes asszonyomnak. Külczím: Méltóságos Bornemissza Anna erdélyi fejedelem asszonynak ő nagyságának, nekem kegyelmes asszonyomnak ő nagyságának alázatosan adassék. (Eredetije a M. Tud. Akadémia könyvtárában.) XXXIII. 1683. nov. 20. Sercléy Benedek jelentése a fejedelemnek. Kegyelmes uram! Isten Xsgodat minden dolgaiban szerencsésen boldogítsa ! Nsgodnak alázatosan jelentem, bizonyos hírem érkezék, hogy ez elmúlt hétfőn költözött által az új fejedelem Kenizlőnél cselédestűi, társzekerestűi, űzetett maga hadaival mint egy ezered magával és az váradi passával Debreczenben szándékoztak. Szepessi Pál és Homónnai uramék is, kiket az lengyel királyhoz expediált volt, megérkeztek, a válasz mi lehetett keglmes uram, nem tudom, de mihelt megjüttek, mindjárt indult erre felé az Tiszán által az új fejedelem. Szepesi uram beszélette az szikszai praedicatornak, hogy az német hadaknak az Hernád mellett rendeltetett volna quártély, az Tiszántúl, az lengyel király penig Debreczenbe jűne téli quártélyra, az hadai innét telelnének az Tiszán. Az lengyel hadaknak némely része Szécsén és Gyarmat tájáig érkezett keglmes uram. Ersekujvárat keményen lövik keglmes uram, kezdett vala oly híre is terjedni, hogy már megvötték volna, de Buda békével van, se török, se egyéb féle hadak alatta nem voltanak, noha elébbi levelemben alázatoson irtain vala Nsgodnak megvételét, akkor oly híre volt, de most ujobban hozzák, hogy abban semmi nem volt. Az tatárság keglmes uram az Duna mellett takarodott el. Az végbeli törökök mindeneket költöztetik kglmes