Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

urunk, tehát mindenütt ez országban, ide értetvén a partium és székeshelyek is. az vékák, ejtelek, sing és fontok is az kolozsvári igaz mértékekhez conformáltassanak és ki-ki indif­ferenter azokkal éljen sub poena amissionis mercium vena­lium, felét az olyan bonumoknak is azon helybeli ecclesiák és scholák számára fordíttatván, melyekre is az vármegyék, székek és városbéli tisztek keresztyéni kötelességgel prospi­ciáljanak, communi voto concludáltuk. Art. XI. Az tobák proscribáltatiJc. Ennek előtte is nagy kárunkkal tapasztalván kegmes urunk az tubákkal való élést, írtunk volt articulust ez hazából való kiirtatása felől articulo 13. Constitut. anni 1670, de effectumát nem tapasztaltuk. Hogy azért ennek­utánna mint olyan nemcsak haszontalan, hanem káros és veszedelmes materia ez hazából exstirpáltassék. Xsgod kegyel­mes tetszéséből concludáltuk, a modo in posterum ez hazá­ban senki bé ne hozza se levelenként, se összetekerve, sőt e hazában is senki sohult indifferenter ne colálja és se porul, se pipa által véle ne éljen paraszt és jobbágyrend sub poena ílor. 6, vitézlő rend similiter, nemes és egyházi emberek penig és minden rendek úgy az urak is, annál inkább az asszonyi rendek indifferenter sub poena flor. 12 toties quo­ties exequenda; a ki ez hazában béhozni comperiáltatik penig, minden akkor véle lévő áruját amittálja, és itt ben ez hazá­ban levők is colálását sub poena amissionis omnium bono­rum suorum mobilium távoztassák, melyre az vármegyéken és székeken főtiszt atyánkfiai, az harminczadokon az liar­minczadosok, városokon penig és falukon a bírák, úgy a vitézlő rend előttök járói és gazdák is kötelességek szerint prospiciáljanak; ezt penig ab expiratione praesentis diaetae mindenütt főtiszt atyánkfiai solemniter promulgáltassák és post bis quindenam executióban is vétetni kezdjék. Art. XII. Az árrosmívek és bonnmok circumscriptiójáról. Jóllehet kegmes urunk az idő mindeneknek rendit és árát meg szokta határozni a mint a búzának, gabonának, bornak és mindenféle lábas marháknak is, melyek is nagy gondviseléssel és költséges fáradsággal szereztetnek s tar­tatnak. illendő árát panasz nélkül hordozza, de az mester-

Next

/
Oldalképek
Tartalom