Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - XI. 1685. okt. 24.—nov. 7. Egyetemes országgyűlés Fejérvárt

egy ellenségtől megszállott tartomány szenvedéseit érezni.

1) Mind ez Erdély jövő existentiájára nézve új problémákat állított fel. XI. Leopold császár, s később a lengyel király is megadták a menedéklevelet az erdélyi követeknek.

2) A tanácsurak a függő kérdések elintézésére az országgyűlés, vagy legalább a delegatió összehívását ajánlották.

3) A fejedelem az elsőre határozta el magát: sept. 24-ről oct. 24-ére egyetemes országgyűlést hirdetett Gyulafejérvárra.

4) De mire a rendek összejöttek volna, már nagyot változott a világ. Még Inczédynek a kihallgatás alkalmával (márcz. végén) azt mondta a császár cancellárja: »most a fejedelem eleibe tett ő felsége fekete táblát s krétát adott kezében, hogy amit akar, irja azt, s ő felsége subscribálja«. S hogy mit akar a fejedelem, azt felvitte Dunod ... de az már meghaladott állásponttá lett. Amit most ő hozott magával — közelgetéséről már oct. 21-én ir Wallis

5) — az másforma fekete tábla volt. Olasz Ferencz a somlyai kapitány egymásután irta a fejedelemnek a hireket Theököly dolgai megnehezedéséről

9) s ez nemcsak tőle, de Wallistól is értesült elfogatásáról:

7) ennél nagyobb csapást a keresztyén fegyverek sem mértek a törökre, mert Theököly egész hada szétszaladt, s nagy része a császár táborába menekült. Ilyen sikerek után már nemcsak azt kivánták a fejedelemtől, hogy renuntiáljon a török uralomnak — ezzel már nem érték be. Még a tárgyalások előtt megkezdetett Erdélynek ha nem is egyenes elfoglalása, de legalább a részeknek megszállása. »Ezen őszön — irja AVass György naplójában — ') Törv. és Okiratok CI. Y. ö. a Török-Magyarkori Államokmánytárban levő jelentésekkel. 3) Törvények és Okiratok CYII. sz. a. 3) Ugyanott. CY. és CVI. *) Ugyanott CIX. 5) Ugyanott CXI. 6) Ugyanott CX. ') Ugyanott CXI.