Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

tartozó köteles indulatunktól viseltetvén, ez dologban meg­egyezett akaratunkat kezünk írásával és szokott pecsétünkkel megerősitettük: adjuk emlékezetűi mindeneknek, az kiknek illik, ez mi levelünknek rendiben, hogy mi hazánkhoz való szeretetünktől inkább, mint egyéb respectusoktól viseltetvén, vöttiik magunk gondviselő igazgatásunk alá az marusváradjai és dévai sóportusokat, vízaknai, tordai, kolosi, széki és dési kamaraházakat, s sóaknákat az váradjai s dévai harmin­czadokkal együtt, állítván annak minden alkalmatosságainak viselésére Fejérvármegyében Fejérvárott lakó nemz. Páter János atyánkfiát, ki maga is kötelezte ugyan magát az mi kgls urunk s asszonyunknak ő ngoknak beadott obligatoriá­jának rendi szerint mind az ő ngok hűségére, mind pedig az árenda proventusnak azon obligatoriájában feltött mód szerint való administratiójára, mindazáltal ha az megírt Páter János atyánkfia részéről az ő ngok tárházában beszol­gáltatni igért tizennyolczezer tallér administratiójában színek, útak, módok és tekintetre nézve valami fogyatkozás esnék, tehát magunk mox et de facto tartozzunk az megírt sum­mában való fogyatkozást pótolni; egyébiránt minden törvény­beli remediumokat elmulatván, arra rendeltetett emberei által, csak az levelünk erejével, akármely jószágunkból az restantia summáig tétethessenek ő ngok elégséges satisfactiót, akármelyikünknek annyi érő jószágát elfoglaltatván, bírhas­sák, mig magunk egymás között az ő ngok tárházában administrálandó summának restantiáját eligazítjuk, és fogyat­kozás nélkül beszolgáltatjuk az ő ngok tárházában. Az nemes ország adajában deputált húszezer tallér summáról is minden ő ngok búsulása és búsíttatása nélkül gondot viselünk. Egyébiránt is az megírt portusok, aknák és harminczadok viselésére oly hűséges gondunk lészen, hogy azoknak alkal­matosságival sem megírt kgls urunk s kgls asszonyunknak, sem penig az nemes országnak káros búsíttatása ne követ­kezzék. sőt inkább eziránt való hív gondviselésünk által mind ő nagokhoz, mind penig az nemes országhoz való köteles indulatunkat jó emlékezettel terjeszthessük. Mely­nek nagyobb valóságára adtuk ez mi kezünk írásával és szokott pecsétünkkel megerősíttetett levelünket. Datum in arce Fogaras die deciina quinta currentis mensis Maii anni 1684. de úgy, hogy ezzel való élés kezdődjék die 22. Maii anni praesentis 1684. és duráljon usque ad diem 22. Maii, anni divina gratia subsequentis 1685. (Gróf Kemény József. Erdély Története Eredeti Levelekben. XXIX. kötet.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom