Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

nékie, de nem fogadja. Azért Nsgod keglmes parancsolatját alázatoson várom és ha mi újabb híreim lesznek Nsgodnak alázatoson megírni el nem mulatom. Éltesse isten Nsgodat szerencsés uralkodással sok esztendőkig jó egészségben. In Somlyó die 13. Mártii anno 1684. Nsgodnak alázatos, méltatlan szolgája míg él Serédy Benedek mp. Az kállai hadnagy is mit írt Nsgod birodalmára, Nsgodnak alázatosan béküldöttem. A ladika miatt felvetett adót mindenütt szedik keglmes uram Bihar vármegyében, de ide, miótta egyszer eltudtam, azulta ide még szedni nem jüttek. Külczím: Erdély országának méltóságos fejedelmének, nékem jó keglmes uramnak ő nságának alázatosan. (Eredeti Nemz. Múzeum Tunyogi-gyűjtemény.) b) 1684. márcz. 24. A márczius 24-iki jelentés. Keglmes uram! Isten minden dolgaiban szerencsésen boldogítsa Nsgodat, kévánom. Nsgodnak akarom alázatosan értésére adnom. Károlyt a szatmáriak megvötték, az kuruczokat, kik benne voltak, magokhoz esküdtötték. véllek együtt elvitték, harminc/ németeket hagytak Károlyban. Az mely lövő szerszámokat alájavittek volt, Károlyban hagyták: Tökölyi fejedelem mind feleségestül Kassán van, Lőcsét, Szebent megvötte, melyben lengyelek és németek voltak, kiket elkísértetett. Az tatároktűi hét ezerig való keresztyén rabokat tizenkétezer aranyon megváltott és az tatárokat Kecskemét felé bocsátotta alá az török földére, de ezeken az rabokon kivűl igen sokat vágtak le az tatárok. A váradi pasa keglmes urain az mely tiszteket tött volt, azokat az törökök kihányták és másokat töttek azok helyében, az kihája penig elszökött, elment Törökországra, az pasa dolga is mint lészen, kimeneteli mutatja meg. Mindenfelé embereim vágynák keglmes uram, és inihelt mi híreim érkeznek, mint keglmes uramnak