Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

akarójának csinálni igyekezte, maga hűti s kötelessége ellen, erős reversalisával nem gondolván, kgls urunktól nagy eskiivésivel oly protectiókat extrahált, mely az haza törvénye ellen volt. 6.) Hát azt tudod-e, értetted-e vagy hallottad-e, Tliökölyi uramnak oly reversalisa volt az mii kgls urunkhoz, hogy soha ő nga ellen sem titkon, sem nyilván nem practikál, tisztet engedelme nélkül nem solicitál, hanem minden dolgát úgy folytatja, ez haza és ő nga kegyelmességéhez, dispositiójához tartja magát, azon Thökölyi uramnak maga titkos és álnok praktikáival kiszerzette és kezében küldötte, egyéb leveleit is kezében szerzette. 7.) Azt tudod-e, értetted-e vagy láttad-e, hogy ez haza artieulusit bontogatta s bontotta. Egyebet mit tudsz, értettél, hallottál, vagy vettél eszedben akár kitől is, az mely tanácsi kötelessége ellen lett volna, szavait, dolgait, mint hallottad és láttad hogy viselte, cum omnibus congruis circumstantiis. 1. testis grosus Ladislaus Vajda de Nagy-Medgyes cursorum magister annorum 24. juratus examinatus fatetur ad utrum 1-um: Tudom azt, hogy Barcsai Mihály uram nem ügy viselte magát hivataljában és tisztiben, az mint kívántatott volna és illett volna olyan nagy tiszteket viselő személyhez, kiváltképpen ittas korában. Ad 2-dum, erdélyi dolgokban való conclusuinoknak elfordítására nem annyéra emlékezem, de az magyarországi dolgokat illető conclusumokat sokszor fordította el, kiváltképpen az táborozásokban. Tudom azt is, egy vagy két casusban nem úgy expediáltatott, mint az conclusum volt. Ad 3-um: Egy alkalmatossággal Bécsből megérkezvén, hallottam, hogy az tanácsurakra urunkot ő ngát igen megharagította volt az alatt, a mig én oda voltam. Ad. 4-tuin: Embereit hol s mikor jártatta, azt nem tudom annyéra, hanem azt hallottam, hogy urunk ő nga Tökölyi uramhoz expediálván, azután ő nga azon útjából revocáltatta, és noha az ő nga parancsolatja még Erdélyben érte volt, de mégis vissza nem jött, hanem útját Thökölyi uramhoz continuálta. Ad 5-tum. Hallottam ugyan, hogy akkor kimenetelében Thökölyi urammal lett volna urunk ő nga ellen való discursusok ennyiben, hogy az magyarországi dolgokat urunk ő nga kezéből kiérthessék; erről pedig azok tudnak többet mondani, a kik ő kimével akkor együtt voltanak. Ezt pedig bizonyosan tudom, hogy Thökölyi uram hűsége mellett sokszor felelt urunk ő nga előtt, azt mondván, hogy soha Thökölyi uram urunk ő nga méltósága és ez haza ellen való dolgokban magát nem