Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - III. 1683. júl. 7. Apahidai tábori országgyűlés

hajlandónak Theökölyt nyilvánosan fejedelemnek elismerni, bár gondosan kerülte a szakítást is ezzel.

1) Bár kelletlenül is, a tatárok elvonulása után nem lehetett halasztani a táborba szállást. A szultán a nagyvezérrel Konstantinápolyból márcziusban Drinápolyba s innen Belgrádba ment, honnan azonban visszafordult, míg a nagyvezér Kara Musztafa Eszéknek vette útját. Ide volt rendelve Theököly is a maga hadaival. Ellenben Apafinak a Bécs alatt leendő csatlakozás volt meghagyva, ki e czélból jul. 1-ére Apahidára rendelte a táborba szállást. Már gyülekezni kezdtek a hadak, míg a fejedelem jul. 2-án érkezett meg Apahidára,

2) s a hadi edictumot a szokottnál is szigorúbb formában, jul. 3-án. kiadta.

3) Xégy napot töltöttek Apahidán, várva a hadak összegyűlését, s az -ötödiken (jul. 7.) tábori országgyűlést tartottak, mely azonban még az nap véget ért. Minthogy a tatárok átvonulása miatt az adót nem lehetett beszolgáltatni, elrendelték, hogy a hátralékban levők aug. l-ig befizessék. (I. art.) A mostani tatárjárás alatt megszökött jobbágyok földesuraiknak adassanak vissza haladéktalanúl, szigorú büntetés terhe alatt. (II. art.) A 1

1 T-ik articulus a hatalmaskodások ügyében intézkedett. Elrendelték Polyik János kolosvári fizetőmester számadásai megvizsgálát. (IV.) Ezeket a törvényeket nem a fejedelem, hanem a rendek erősítették meg.

4) A fejedelem elindulása előtt újra átírta egy korábbi, sajátkezű levelét, melylyel nejét teljhatalommal látta el az ország ügyeinek intézésére s megbízta a fiára való felügye') V. ö. Angyal Theökölyje II. k. 10. 1. 2) Wass György Naplója. 3) Törvények és Okiratok XVI. *) Törvények és Okiratok XVII.