Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - VIII. 1681. febr. 17—márcz. 14.

jenek, és minden áron azon legyenek, liogy a tervezett had­járatról verjék le a portát s mutassák ki, hogy a fejedelem betegeskedése miatt, de más különben is, nem képesek részt venni abban. 1) Az ország levelét követségtől küldték el a portára, melynek tagjai voltak: Macskási Boldizsár, Boér Zsigmond, Nagy-Sinki János diák s Yizaknai Nagy István. A rendek túlnyomóan pénzügyi intézkedésekkel foglal­koztak, s eltérőleg a korábbi szokástól, adó kivetésével kezd­ték s istenes törvénynyel fejezték be szokatlanül hosszú időre nyúlt tárgyalásaikat. Az adót illetőleg a folyó évre is a múlt éviben kivetett összeget állapították meg. (I. art.) A perceptorok mindnyájan jelenjenek meg az ország­gyűlésen, minden nemzetből az országgyűlés tagjai közül szakértőket vegyenek magok mellé s vizsgálják meg az adó­számadásokat. A korábbi évekből felmaradt tartozásokról készítsenek jegyzéket s terjeszszék a rendek elé. (II. art.) Az egyházhelyi nemesek özvegyeit felmentették az adó­zás alól. (III. art.) A pusztatelkek s görögök és kereskedők megadóztatását elhalasztották. (IV. art.) Bethlen Eleket s Székely Lászlót továbbra is adó­inspeetorokká s Ugrón Ferenczet generalis-perceptorrá válasz­tották. (V. art.) A végbeli hadak ruházatára portánként 50—50 fillért vetettek ki. (YI. art.) Ha az adót Brassóból a portára a követek a kellő időben nem indíthatják meg, s a perceptorokra várni kell, ezek közül, az kinek mulasztása miatt történt a késedelem, tartozik a brassaiaknak kártérítéssel. (VII. art.) Azon részjószágok után, melyek egyes végvárakhoz tartoztak, de a melyek 1657 óta eladattak, a tulajdonosok, az ezek fentartására szükséges munkákat teljesítsék. (VIII.) Határvillongások elintézésére (Mármarosban, Szamos­újvár, Kővár) bizottságot küldtek ki. (IX. art.) >) Törv. és Okiratok LX1Y. b).

Next

/
Oldalképek
Tartalom