Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - VI. 1681. febr. 26—márcz. 10.
Egy időben Szilvássyval Drinápolyban volt Páskó Kristóf is, mint Csáky László ügyvivője, ki erősen buzgólkodott megbízója érdekében, még magával Vajdával is beszélt s a »török császár cancellariusa« által márcz. 5-én fogadtatott is. De bármennyire szeretett volna a fővezérrel is szemben lenni, azt nem nyerhette meg. Akkorra halasztotta ez azt, mire Konstantinápolyba visszatérnek. 1) Folytatták a régi játékot velők: kétes biztatásokkal tartották. Hanem a török-orosz háborút 1681. febr. 11-én befejezte a radzini béke s ez a dolognak egészen új fordulatot adott. VI. A fejedelem január 25-én febr. 26-ra összehívta a a nagy-sinki terminust. Valójában erre a terminusra nemcsak a tanácsurak s a táblafiai jöttek el, hanem a múlt évi januáriusi országgyűlésen kiküldött delegatio tagjai is, kik két irányban: a fiscalis jószágok ügyében s a váradiakkal fenforgó újabb viszályokat illetőleg folytatták tanácskozásaikat. A fiscalis jószágokat illetőleg tulajdonképen arról volt szó, hogy azok a birtokok, melyek 1657 óta illetéktelenül kerültek egyes birtokosok kezébe, azoktól visszavétessenek. De tényleg olyan nehézségekbe ütköztek, valójában annyi érdeket sértettek volna, hogy végleges határozatról nem lehetett szó, s csak ideiglenes tizenkét pontot állapítottak meg: 1. Az 1670-iki bizottság határozatai hajtassanak végre. 2. Hasonlagaz 1675-iki elhatározások eftectuáltassanak. 3. A fiscalis jószág adózása az 1678. és 1680-iki articulusok szerint történjék. 4. Az 1678-iki V. art. sem hajtatott végre. 5. Az 1657 óta birtokban levő donatariusok donatióikat mutassák be. 6. A fiscustól elidegenített jobbágy-fundusok csatoltassanak vissza. A Török-Magyarkori Á. O. VI. 110-130. 11. Közölve vannak Páskónak Csákyhoz s Csákynak Páskóhoz írott levelei.