Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - IV. 1680. szept. 18 — 19.
1680. SZEPT. 18—10. 21 tudtával és beleegyezésével, Szeghalmy Andrást mint követet a portára küldötte, hogy a még hiányzó húszezer tallért fizesse ki a fővezérnek. S megbízta, hogy ha ez alkalommal a váradi ügyet szóba hozná a vezér, nyugtassa meg, hogy annak végső lebonyolítása felett most tanácskoznak Somlyón. Még több függőben levő ügy elintézésével is meg volt Szeghalmy bízva. Apafinak már volt tudomása Béldi bűntársai szabadon bocsátásáról. Xem volt ínyére, de azon már nem lehetett változtatni. Hát legalább következményeit akarta ellensúlyozni. 1) Attól tartott, hogy a porta követelni fogja, hogy szabad hazatérés engedélyeztessék nekik. Ez esetre — utasította őket Apafi — mondják meg, hogy ha »magok megalázásával. bánattal és igaz hűségre való szíves kötelezéssel fogják sollicitálni« az amnestiát, a fejedelem őket ismét kegyelmébe fogja venni. Félt a porta interventiójától két tisztán belügyi dologban. Mindkettő vallásos természetű volt. Az oláh vladikát, Szávát, a Brankovics családból, a magyar és oláh papokból álló egyháztörvényszék megfosztotta hivatalától s helyette a fejedelem Jossif Acaciust nevezte ki vladikává, kit a bukuresti Kondika (metropolita gyűlés) fel is szentelt 1680. aug. 28-án 2) »az vallásos megvizsgálások mellőzésével, noha kívántatott volna amaz kitétettnek — azazSzávának — dolgait is megvizsgálni«, de tekintettel voltak arra, hogy nem lehet a nyáj pásztor nélkül. 3) De ez a Száva testvére volt a portán is kegyelt Brankovics Györgynek — s ha ezen a révén ügye szóba hozatnék, megbízta a követet Száva elitéltetése okmányai felmutatásával. A másik dolog a bolonyai kálvinista templom kérdése volt, melyet hír szerént a brassaiak akartak a porta elé terjeszteni; követét erre vonatkozólag arra utasította, hogy ') S méltán tartott a Csákyék fondorlatától. L. Törvények és Okiratok XL. s) Hintz, Geschichte des Griechiscli-Unirten Bisthums in Siebenbürgen 27-ik lap. 3) Az oláh vajda 1680. szept. 4-iki levele Török-Magyarkori Államokmánytár VI. 99. Trausch II. 188.
