Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - IV. 1680. szept. 18 — 19.
1680. SZEPT. 18—19. 19 Tartva attól, hogy a végek kapitányai panaszt tesznek a császárnál, a fejedelem elhatározta megelőzni őket. s a portáról nem rég visszaérkezett Vajda Lászlót a császárhoz küldte, hogy orvoslatot kérjen s a német és magyar tanácsurakhoz intézett levelekkel látta el, kérve ezek pártfogását. Valójában pedig, hogy az ottani viszonyokról s az udvar szándékairól tájékozást szerezzen magának. Vajda pár havi távollét után csak biztatásokat s nem nagy értékű ajándékokat hozott magával haza, 1) s még arra vonatkozólag sem nyugtathatta meg a fejedelmet, hogy a béketárgyalásoknál közvetítése igénybe fog vétetni. Ez a két dolog: újabb viszálkodás a váradi törökökkel s a feszült viszony Theökölvvel — mely a Telekinek s a fejedelemnek írott leveleiben néha meglehetős éllel nyilatkozik — bénítólag hatott az erdélyi kormány működésére. Egy kísérletet akart tenni a fejedelem, hogy minden irányban létrehozza az egyetértést s a fenforgó kellemetlenségeket lecsendesítse. Szept. 18-án Radnótiira összehívta az országos delegatio tagjait s tanácsurait, kik is Rhédei Ferenczet, Teleki Mihályt, Mikes Kelement, Barcsay Mihályt, Székely Lászlót, Kornis Gáspárt, Dacsó Jánost, Gyerőfy Györgyöt, Bánffy Farkast s két beszterczei polgárt megbízták, hogy menjenek ki Somlyóra, hova a váradi basa is követeket fog küldeni, s ezekkel a már korábban elintézett pontokat vegyék újabb tárgyalásba — minthogy azok teljesedésbe úgy sem mentek — s hacsak lehet, könnyítsenek a terhen, melyet ezek a pontok az országra hoznának. Különben teljhatalommal látták el őket, hogy ott belátásuk szerént végezzenek, s erről számukra hitlevelet állítottak ki. 2) Egyúttal a váradi basát is értesítette a fejedelem, hogy szept, 30-án az erdélyi követek Somlyón lesznek s akkorra ő is küldje el vele embereit. 3) El is mentek vele, de minden számbavehető eredmény nélkül működtek: »toto die laborantes — mondja Bethlen — nihil cepimus.« 4) ») L. Törvények és Okiratok XXXII. '-') Bujdosók Okmánytára I. 126. Törvények és Okiratok. 8) Török-Magyarkori Államokmánytár VI. 99. 4) Bethlen Miklós Emlékiratai I. 318.