Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok
niatosságával a szegénységet helytelen és illetlen terheltetésekrűl s azoknak refrenáltatásökrúl elég sok jó és helyes articulusink extálnak, melyeknek semmi effectnmát, sőt a sok insolentiákkal való szegénység terheltetésének csak valami megszűnését s könnyebbedését sem vesszük eszünkben; hogy azért ennekutána afféle sok insolentiák eltávoztassanak és az szászokon való ingyenélődők s helytelen postalkodtatók refrenáltassanak s így az olyanokról írott articulusink effectuálódjanak, Nsgod kegyelmes resolutiója szerint végeztük, hogy indifferenter senkinek, valakiknél Nsgod czímere vagy salvus passussa nem lészen. vagy ez haza s közönséges ország dolgaiban nem járnak, postalovakat s vonómarhákat adni ne tartozzanak és ha kik a szegénységet arra erőltetnék, tartozzanak megfogni és a közelebb való tiszt kezében adni, ki is Nsgod méltóságos udvarában küldje megbüntetésre. Erre penig szorgalmatos vigyázása légyen szebeni királybíró atyánkfiának és ha kik olyak találtatnak. Nsgodnak értésére adván, kedvezés nélkül megbüntettessenek. salvus passust is a tanácsurak ő kegyelmek, fő- és vicehopmesterek, udvari főkapitány, praefectus, secretarius és postamester atyánkfiain ő kegyelmeken kívül senki ne subscribáltasson és ha kik subscribáltatnának is, az deákok meg ne pecsételjék, melyet ha valamely deák cselekednék, gyalázatosan űzettessék el az cancellariáról, ha kiknek penig salvus passus adatik, útjokat elvégezvén, tartozzanak főhopmester atyánkfia ő kegyelnie kezében adni ; és ha kiknek főtiszt atyánkfiai ő kegyelmek közül czímer vagy salvus passus adatik, ne magok dolgára fordítsák, hanem csak az Nsgod s ország és ez haza közönséges dolgaiban éljenek véle, mindazáltal ezzel a szász natio atyánkfiai ő kegyelmek ne abutáljanak, hanem szállásadással és pénzért való gazdálkodással tartozzanak az úton járóknak az effélékről írott articulusok szerint, megkülönböztetvén az embereket az becsületnek rendi szerint, a nemes vármegyéken és egyébiitt is indifferenter mindenütt ezen artieulusnak virtussá kiterjedvén. Art. XVIII. A tisztek provisiójáról. Lévén elegendő articulusink az latroknak és káromk<»dóknak megbüntettetésekről, mégis ez hazában nemhogy megszűnni, hanem naponként inkább inkább azon vétkek eláradni láttatik: hogv azért tiszt atyánkfiai ő kegyelmek
