Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok
148 KIINKI.VI oKS/Ár.nvi'T.KSI EMI.KKF.K Juliam indicia et celebrata, erga prudentes et circunispectos Michaeleni Serkel judicem regium et -loannem Bongrácz jura tum civem civitatis et sedis Cels. Vrae Saxonicalis Szász-Sebes, tanquam legatos ejusdem civitatis et sedis accessisse, eosdemque extra portám civitatis ejusdem ('eis. Vrae Albae-Juliae, vulgo Szent György kapu nuncupatam in via publica sen communi, comitatuque Albensi Transylvaniae personaliter repertos, in omnibus juxta tenorem et continentiam instructions infrascriptae, nobis per antelatum directorem oblatae, citavimus pariter et certiticavimus. Cujus (|uidem instructionis tenor et continentia hungarico idiomate sequitur in liunc modum: Albisi nemzetes Barabás Péter uram, a mi kglmes urunk ő nga fiscalis directora, ratione officii citáltatja ad 3-iiim az mi kgls urunk és nemes ország eleibe ez mostani gyűlésben personalis comparitióra Szász-Sebes városának és széknek királybíráját Serkel Mihály uramot, és azon városnak egyik hites polgárát Bongrácz János uramot, mint ugyanazon Szász-Sebes városának és széknek legatusit, ilyen okon, hogy midőn in hoc anno praesenti 1680. die 26. Novembris az mi kgls urunk ő nga propositióinak véghez vitelében fáradozna a nemes ország, a mi kgls urunk ő nga mlgos tanácsúi- híveivel együtt, de nevezetesen a propositióknak abban a részében, a melyben a mi kgls urunk ő nga kévánja, ezen esztendőben közelebb elmúlt májusi országgyűlésében emanáltatott articulus szerint Brassó városának hostatjában Bolonyában az orthodoxa religion levőknek templum helyeknek megadattatását effectuáltatni, akkoron a több universitas legatusi közül exurgálván a brassai biró társaival, penes supplicationem kévánt volna ellenkező dolgot az ő nga propositiójával és a nemes ország articulusával, és midőn judicium alá vötték volna supplicatiójokat, és azon specificált májusi articulus communi voto et suffragio dnorum regnicolarum kgls urunk propositiója szerint helybenhagyattatott volna, publice erigálván és opponálván magokat, mint publicae pacis, unionis, et articulorum turbatores. crimen laesae majestatis commissores, et manifestae scissionis attentatores protestáltanak, hogy nem animálnak, igazságok mellől el néni állanak, mivel soha közöttök azon religiónak exercitiumja nem volt; de signanter az egész universitas képében fenyegetődzéssel a szebeni nótárius protestála, hogy eddig igaz hívek voltunk, de meglátja Ngtok, Kgltek. mi leszen ennek a gyümölcse, ezután nem úgy lészen, mint eddig volt, melyet sok protestatiókkal urgeáltak a specificált személyek, és mellettek
