Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - Törvények és okiratok

Isten Ngtokat s Kglteket sok esztendőkig éltesse s tartsa meg jó egészséggel és hosszú élettel mostan Keden (?) lakó berzétei Kovács István nemes, Belső-Szolnok vármegyének egyik hűtős vice birája. Külczim: Spectabiiibus magnificis generosis egregiis et nobilibus dominis supremis et vicecomitibus, judicibus, vicejudicibus ceterisque juratis assessoribus ac notario sedis judiciariae nobilium comitatus Szolnok Interioris, dominis mihi observandissimis. Más kézzel: Anno d. 1678. Apertae per Sigismundum Nagy juratum cottus Szolnok Interioris notarium mp. (Országos levéltár. Gryfhv. Kápt. Cent. Mise. Cista III. Fase, I. No. 16.) cxx. 1678. jul. 4. Báthory Sofia Fráter Istvánhoz: jószágai pusztíttatása ügyében. Grose dne, nobis honorande. Ezen holnapnak második napján irt Kglmed levelét ma adák meg. Elébbeni levelünkből elégségesen kitetszik, hogy nem Zrinyi Miklós, lia az, a ki felől Kglmed tudakozott. Mert annak fia Adám tizenöt esztendősnél aligha idősebb, Bécsben tanult nemrégen, s ezelőtt csak öt héttel és négy héttel látták azt Bécsben. Hanem olyat értettünk s hittel bizonyétotta Erdélyből jövő ember, hogy szemével látta odale Zrinyi János uranrot, menyem asszony ő kglme öcsét. Úgy vagyon-e, bizonyosan nem tudjuk. Ha pedig az volna, Írasson Kglmetek menyem asszonyomnak ő kglmének Zrinyi János urammal, s mingyárt megisméri a levélből. Kgld is azt izente vala szóval Prinyi Pál uram ő kglme embere által, hogy igen magas szál legény az oda be, a ki magát Zrinyi Ádámnak nevezi. A mi Máramaros ellen való fenyegetőzésünket illeti, ha Kgld abban kételkedik, noha Dolhainé asszonyom levenebél magyarán feltettük, tudva legyen Kgldnél, ha isten ő szent fölsége mostani feltett szándékunkat meg nem változtatja, kinek akaratja nélkül embernek csak egy haja szála sem esik el, minden bizonynyal amennyire reá érkezünk