Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - VIII. 1678. okt. 1. Fejérvári országgyűlés

Amint az országgyűlés megnyílt, a fejedelem beküldötte propositióit, melyek mindenekelőtt nagy súlyt fektettek arra, liogy a rendek a portai adó pontos beszolgáltatásáról gondoskodjanak, hogy e miatt fogyatkozás ne essék. A rendkívüli adó nagy részét kölcsönnel fedezték. Minthogy annak tetemes része nem folyt be, gondoskodjanak róla, hogy a hátralék mennél elébb beszolgáltassék, mert a kölcsön kamatai nagy és súlyos terhet rónak az országra. Felszólítá a rendeket, hogy a görög kalmárok visszaéléseit korlátozzák. A fiscus jószágai jövedelmének csonkítására czélzó különböző visszaélések orvoslására felhívta a fejedelem a rendek figyelmét. Daczára, hogy a közelebbi években a sok zavar és háborúság nagy terheket vont maga után, a fejedelem saját maga számára nem terhelte az országot. Egy ízben (1674.) az ország hadait híre nélkül ültették fel, újabban Háromszék támadt fel. Lehetetlen, hogy ő hadak nélkül legyen, gondoskodjék hát az ország azok fentartásáról. Más dolgok is vannak ezen kívül, melyekről külön üzenetet küld a rendeknek.

1) A rendek felváltva, mint a viszonyok és körülmények engedték, tárgyalták a fejedelmi propositiók egyes tételeit s a magánosok és törvényhatóságok által benyújtott postulatumokat, s amint az utóbbiakra nézve az egyes nemzetek s a teljes gyűlés egyetértésre jutottak, külön-külön corpusokba szerkesztve a fejedelem elé terjesztették. A három nemzet postulatumai közül csak a magyar nemzeté maradt fenn s ez a viszonyokra nézve nagyon jellemző. Az első pontban a »megbomlott nemzeti szabadság megorvosoltatását« sürgetik, s mindjárt utána a második pontban azt követelik, hogy a »nyughatatlan elméjű, urunkhoz, hazájukhoz való kötelességek ellen vétő,« portára futott emberek bűntársai, kik okot adtak arra, hogy az ország ilyes »súlyos adózásba esett,« kerestesse ki a fejedelem, s találjon módot arra, ') L. Törvények és Okiratok CXXII. a).