Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - VIII. 1678. okt. 1. Fejérvári országgyűlés

ban nem vett részt: e helyett »a maga körűi valókat oly instructióval bocsátotta, csak Debreczenben várják« *) s a hadadi őrséggel nemcsak a császár keze alatt levő területeken, hanem erdélyi nemesek birtokain is portyáztatott, prédáltatott. Kétségtelenül nehezére eshetett Telekinek, hogy ebben a táborozásban nem vehetett részt: súlyos betegsége, mely már augusztus hóban kezdődődött, gátolta őt abban. »Bizonyosan irom Nagyságodnak — írá a fejedelemasszonynak,

2) nincs annyi ereje a jobb kezemnek, hogy egy levelet írhassak .... Betegségemhez képest minden felé kapván, Debreczenben is elküldtem Sombori uramat, ki az estve érkezik. Bizony dolog nehéz ugyan a várakozás, de azon leszek, az onnan belől jövő doctort megvárjam, kivált ha a megyesi pap, vagy Pápai uram jönnének ki.« De még hosszabb idő eltelt, míg Kővárt elhagyhatta. VIII. Amint a júniusi országgyűlés bezáratott, a közügyigazgató azonnal megtette az intézkedéseket Béldy s a megnótázott urak jószágainak confiscálására.

3) A Béldy-mozgalom drága mulatság volt, megérezték azt nemcsak a magánosok a júniusi adó alakjában, hanem a fiscus is: mert gyorsan és sokat kellett összehozni. A rendkívüli ajándékon felül is volt elég »fizetség«: egy csomó ajándék az ügynököknek, a közbenjáróknak, az útiköltségek, a pénzbeszolgáltatás alkalmával való fizetések. Ha a jószágok nagy része a hívek megjutalmazására szolgált, de a felkelhetők, pénz, ékszerek, a fiscus tárházába kerültek. Béldy nejét Vitéz Zsuzsánnát, kinek nagyravágyása szerepet játszott ezekben a rezgelődédésekben, ki. mint Bethlen Miklós írja, örömét lelte abban, ha a jóslók fejedelemséget Ígértek neki s a fejedelemasz») Gróf Theököly Imre levelel 28. 1. 2) Telekinek Kővár sept. 3-án a fejedelemasszonyhoz irott leveléből, az Akadémia birtokában. Egész sept. hóban s még oct. elején is Komáromynak mondta tollba leveleit. 3) L. Törvények és Okiratok CXIX.