Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - V. 1678. febr. 15—márcz. 4. Fogarasi országgyűlés

1G78. FEBR. 15 — MÁRCZ. 4. 77 nok megyei hódoltság pedig jobb karba állíttassék s ezért 40—50 ezer tallért Ígérhetnek ; Zólyomyra ügyeljenek ; mun­káljanak Béldyék hazahozásán, de ha ők a fejedelem »mostani kegyelmességét is megvetik«, kövessenek el mindent gonosz törekvéseik meghiúsítására. Az utolsó pont a fejede­lem assecuratóriája. 1) Amint az instructióval készen voltak a rendek, az ország határinak »jó karban hozására« szükséges athname megszerzésének költségeiről tanácskoztak s erre új adó kive­tését határozták el — csak a szászok nem fogadták el, mint­hogy ők a múlt országgyűlésen kétezer tallért szavaztak meg. Ezután Kapy ügyét tárgyalták, a ki ismételten kije­lenté, hogy nem akar urával perelni, inkább ennek kegyel­méhez folyamodik. Hosszabb vita után abban állapodtak meg, hogy a közügyigazgatónak nem volt joga ilyen főnemest har­mad napra megidézni, mert nem az országgyűlés alatt kap­ták tetten, s épen ezért várjon a director addig, míg követ­ségéről számot ád s csak azután járjon el hivatala szerént. Ezután Kapy felelt az egyes vádpontokra »elég tisztessége­sen«. s ennek alapján határozatba ment, hogy mind a pon­tok, mind az azokra adott feleletek terjesztessenek a feje­delemhez. ki aztán véglegesen dönteni fog. Febr. 26-án Haller Jánost nagy lelkesedéssel »ország­thesaurariusává« választák. vagy mint Bethlen mondja: »mint a halnak gelesztás horgot adának,« 2) a saját maga által készített utasítást megerősítették s megválasztását articulusba írták. Azután a hamis pénzverők ügyét vették elő s azokat, kik kezeseket tudtak állítni, szabadlábra tették; ügyök vég­legesen a jövő ülésen fogván eldöntetni. Febr. 28-án nem tartatott ülés: akkor készítették el teljesen a portai expeditiót, másnap febr. 1-én bemutatták azt rendeknek. Az instruetiót ugyanekkor aláírták a meg­pecsételték a rendek egyenként s azután ráütötték az ország három pecsétjét is. Az aláírók közt volt maga Kapy György is: de Teleki neve hiányzik az aláírók közül; ő már nem volt ott. Török-Magyarkori Allamokmánytár V. k. 506. 1. Bethlen Miklós I. 499.

Next

/
Oldalképek
Tartalom