Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - II. 1675. nov. 25—decz. Fejérvári országgyűlés

Az I. articulus az ünnepek s vasárnapok megtartásáról intézkedik. Elrendelték, hogy az országgyűlés bezárásától számítva 15 nap alatt a tiscalis tisztek által az adóhátralékok befizettessenek. melyek a segesvári bizottsági tárgyalások után is fennmaradtak; akik most sem akarnak fizetni, azoknak jószágaiból vegyék fel a hátralékot, s ha annyit érő vagyona nem volna, személyét is fogják meg. (II.) Katona Mihály és Buczi István kővári tiszteknek egyegy falut adományoztak. (III.) Sót másutt, mint a portuson nem szabad eladni. (IV.) A borvásárlásra vonatkozó régi törvényt megújították. (V.) A VI. art. a rosz és hamis pénz elszaporitásának meggátlására vonatkozik. Korlátozták a pénzverésre vonatkozó törvényt: jövőre erre vonatkozó engedély sem adható. A beszedett adókat korán szállítsák a főpénztárnok kezéhez. (VII.) A VIII. art. a dézmaszedést szabályozta s a sarlópénzt eltörölte. A IX. art. a tilalmas utakról, a X-ik a Belső-Szolnok vármegyei utak jó karban tartásáról szól: a visszaélésekre pénzbüntetést szabván. A gyulafehérvári zsidóknak török árúkkal szabad kereskedni. (XI.) A máramarosi commissió tárgyalásait nem fejezhetvén be, újra ki fog menni. (XII.) Újra intézkedtek a tordaiak s toroczkaiak közti perben. (XIII.) A szamosfalvi út ügyében újra intézkedtek. (XIV.) A szászok és fejérvármegyeiek közt feliforgó perben bizottságot küldtek ki. (XV.) A következő XVI. articulus egy más bizottságot küldött egy másik határigazítási perben. Hasonlag a XVII. art. is bizottságot rendelt ki Kiiki'illővármegyei határper ügyében, egy negyedik bizottság pedig hasonló alkalomból Fejérvármegyébe küldetett. (X V

1

1 í.) A Lúgos s Karánsebes vidékéről kibujdosott residentiátlan nemesek adóját három évre elengedték. (XIX.)