Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IX. 1679. máj. 27—jún. Fejérvári országgyűlés

Désen a régi és új nemesek egyaránt viseljék a közterheket. (XIV.) Egy Háromszéken előfordúlt eset alkalmából elrendelték, hogy minden szék főtisztje Mikes Kelemennel s más maguk mellé veendő megbizható emberekkel járja be a maga székét s az egyesek által elfoglalt közös kaszálókat, réteket, erdőket Ítéljék vissza a megkárosodott községeknek. (XV.) Megengedték, hogy a székely földön lakó nemesek vagyonnal nem bíró székelyeket is szolgálatukba fogadhatnak. (XVI.) Intézkedtek Mikes Mihály hagyatékáról. (XVII.) Kivetették a jövő 1680-ra szóló adót a folyó évi kulcs szerént s megválasztották a perceptorokat, kiknek gondjuk legyen, hogy az adó korán begyűljön. (XVIII.) Az őrség ruházatára kapuszám után egy dénárt vetettek ki. Máramaros, a hódoltság, Kővár vidéke s Fogaras földe kivételével, a szükséges posztó felét Szebenben, felét Brassóban csináltassák. (XIX.) Megyes széknek az adóból 1680-ra ezer tallért elengedtek. (XX.) Bethlen Farkas cancellárnak s utódainak — kétségtelenül a Béldy-ügyben tett szolgálataiért — az árenda felét elengedték. (XXI.) Cantacuzen Sorbán vajda egész családját honfiúsították. (XXII.) Székelyföldön a legeltetéssel űzött visszaéléseket korlátozták. Ujabban elrendelték, hogy az országban levő görögök, örmények, ráczok s más kereskedők összeirassanak. (XXIV.) A XXV. articulus néhány elpusztúlt falu adóján könynyített, más újonnan épülő falunak adóját fölemelte. Megengedték, hogy Fejérvártt holmi czégeres paráznaságban élőket »a nemesi házakon kívül elfogathassák« s megbüntethessék. (XXVI.) Azon székek, melyek 1657. (tehát a tatárdúlás előtt)