Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IX. 1679. máj. 27—jún. Fejérvári országgyűlés

tudósította Apafit kineveztetéséről, ajánlván jó szolgálatait.

1) Mindamellett az udvar nyugalma még nem volt egészen helyreállítva. Wesselényi Pál rezgelődése, ki a Würmbbel kötött fegyverszünet érvényét nem ismerte el, másfelől az octóberi országgyűlés Xl-ik articulusát sem tartva magára nézve kötelezőnek, elhagyta hadaival Hadadot s NagyBánya felé száguldozott. Szalay tárgyalásai Bécsben s végre Béldy s fogolytársai levelezése török tisztviselőkkel,

2) többékevésbbé indokolt aggodalomra adtak okot. Azt hitték, hogy az octóberi nótázásokkal még nincs Béldynek minden párthíve ártalmatlanná téve, s különösen Kornis Gáspárra gyanakodtak, kit Haller Jánoshoz sógorsági kötelék csatolt. Egy ideig jobbnak hitte, távol tartani magát az udvartól,

3) de a vihar nyomtalanúl elvonult feje felett. S most, midőn azok, kiktől leginkább tartott Apafi, ártalmatlanokká voltak téve, eljöttnek látta az időt, hogy azoknak, kiket csak Béldy vak eszközeinek tartott, de a kik mégis kezdeményezői voltak a dolognak, a Háromszékieknek teljes amnestiát adjon.

4) Meg is adta azt Bethlen Farkas és Teleki Mihály közvetítésére, de azon feltétel alatt, hogy az amnestiát a fő és nemes rendek hiteles pecsét alatt, Mikes Kelementől vegyék ki, míg a lófő és darabant székelyek községenként vegyenek ki egyet-egyet. Azok ellen pedig, kik nem vennék ki, tehát nem akarnának meghódolni a törvényes eljárást helyhezte kilátásba. A néhány nap múlva tartott székülésen az amnestiát köszönettel fogadták.

5) IX. Apafi nem szívesen mondott volna le a bujdosók ügyének vezetésére gyakorolt befolyásáról: tíz évi igyekezetének >) Törvények és Okiratok CXXIX. «) L. Törv. és Okiratok CXXY. Hogy Erdélyben erről tudták, mutatja az, hogy a levelek a Telekiek lvtárában maradtak fenn. s) Törvények és Okiratok CXXVIII. 4) Ugyanott CXXXII. B) Ugyanott CXXXII. b).