Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IX. 1679. máj. 27—jún. Fejérvári országgyűlés

tudósította Apafit kineveztetéséről, ajánlván jó szolgá­latait. 1) Mindamellett az udvar nyugalma még nem volt egé­szen helyreállítva. Wesselényi Pál rezgelődése, ki a Würmb­bel kötött fegyverszünet érvényét nem ismerte el, másfelől az octóberi országgyűlés Xl-ik articulusát sem tartva ma­gára nézve kötelezőnek, elhagyta hadaival Hadadot s Nagy­Bánya felé száguldozott. Szalay tárgyalásai Bécsben s végre Béldy s fogolytársai levelezése török tisztviselőkkel, 2) többé­kevésbbé indokolt aggodalomra adtak okot. Azt hitték, hogy az octóberi nótázásokkal még nincs Béldynek minden párt­híve ártalmatlanná téve, s különösen Kornis Gáspárra gya­nakodtak, kit Haller Jánoshoz sógorsági kötelék csatolt. Egy ideig jobbnak hitte, távol tartani magát az udvartól, 3) de a vihar nyomtalanúl elvonult feje felett. S most, midőn azok, kiktől leginkább tartott Apafi, ártalmatlanokká voltak téve, eljöttnek látta az időt, hogy azoknak, kiket csak Béldy vak eszközeinek tartott, de a kik mégis kezdeményezői voltak a dolognak, a Háromszékiek­nek teljes amnestiát adjon. 4) Meg is adta azt Bethlen Far­kas és Teleki Mihály közvetítésére, de azon feltétel alatt, hogy az amnestiát a fő és nemes rendek hiteles pecsét alatt, Mikes Kelementől vegyék ki, míg a lófő és darabant szé­kelyek községenként vegyenek ki egyet-egyet. Azok ellen pedig, kik nem vennék ki, tehát nem akarnának meghódolni a törvényes eljárást helyhezte kilátásba. A néhány nap múlva tartott székülésen az amnestiát köszönettel fogadták. 5) IX. Apafi nem szívesen mondott volna le a bujdosók ügyé­nek vezetésére gyakorolt befolyásáról: tíz évi igyekezetének >) Törvények és Okiratok CXXIX. «) L. Törv. és Okiratok CXXY. Hogy Erdélyben erről tudták, mutatja az, hogy a levelek a Telekiek lvtárában maradtak fenn. s) Törvények és Okiratok CXXVIII. 4) Ugyanott CXXXII. B) Ugyanott CXXXII. b).

Next

/
Oldalképek
Tartalom