Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

nem igazán írta, hanem constálván ura ebsége ez haza és fejedelem ellen, az ország végezése és edictumok ellen ő kglme is titkosan hogy már emberét alá s fel jártatja, ura lator factióit promoveálja. irkál-tirkál széllel, az mi nagyobb, tizenkét rossz gyalog lévén Csehben, feles rossz embert legyüztött maga mellé, s az micsoda lelkű embernek én azt az rossz tót embert ismerem lenni, méltán tarthatok olyant holtig való becstelenségemre. az várban is valami hamis dolgot el ne kövessen. Megesik nékünk, ha csak Huszami agát bebocsátja is Erdély, bizony onnan ki nem veszi; ezekre s több okokra nézve uram azt kívántam, szolgái az ország s urunk hűségére, és hogy az vár ellen se titkon, se nyilván nem igyekeznek, s tilalmas dolgokban magokat nem elegyítik, esküdjenek meg. Ezeket asszonyom rosszalni szol­gáinak nem engedtem, úgy ment ki az várbúi. kire nézve uram Kgld ítileti rajta, olyan véghelyben s kevés praesi­dium feje felett minden securitás nélkül olyan keresztyén­ségtűl elfajult latornak annyi gyakor alkalmatosságbúi kita­nult hamis embernek oly feles szolgáit, cselédit bátorságos-e ott tartanom, untalan írtak felőle az ott való tisztek, hogy nekik csak azokra vigyázni, s azoktól oltalmazkodni is gond, nemhogy egyébiránt tiszteket követhetnék; egyébiránt Kgld is tisztbéli ember lévén édes sógor uram. ítélje meg, ellen­séget ember magával elegy mint tarthasson ? En penig töröknek bizony soknak inkább hinnék, mint Keczernek. Kgld tekintetéért mindazáltal, noha már kijött onnan az fele­sége. de szolgái megeskesznek az ország s urunk hűségére, visszabocsátottam. és hogy maga is az jóakaró asszony Tie irkáljon firkáljon titkon, hanem írjon és jártasson nyilván is ország edictumi szerint etc. 6. Keresztesi András Teleki uramnak írt levelének mása. sub dato 16. Julii 1674. Somlyón. Kgld 11. praesentis Szentpéterrűl nékem írt levelét elvettem uram az deputatus uraknak szóló Kgld levelével együtt, melyet is mingyárt megküldettem az deputatus urak­nak. Kgld leveléből látom, mesterkedik az Prinvi urak sza­badulásában. bizony szánakozásra méltó az a becsületes öreg űr ember Prinvi Gábor uram, én is mihent megértettem az ő nga rabságát, kiküldettem volt Szőcs Jánoshoz, ezer forint­ért kezes lőttem volna, mingyárt le is töttem volna az pénzt nekiek. de nem adták. Vay Péterné asszonyom is hasonló­képpen ezer forinton kérette az öreg urat. talám bizony

Next

/
Oldalképek
Tartalom