Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
nem igazán írta, hanem constálván ura ebsége ez haza és fejedelem ellen, az ország végezése és edictumok ellen ő kglme is titkosan hogy már emberét alá s fel jártatja, ura lator factióit promoveálja. irkál-tirkál széllel, az mi nagyobb, tizenkét rossz gyalog lévén Csehben, feles rossz embert legyüztött maga mellé, s az micsoda lelkű embernek én azt az rossz tót embert ismerem lenni, méltán tarthatok olyant holtig való becstelenségemre. az várban is valami hamis dolgot el ne kövessen. Megesik nékünk, ha csak Huszami agát bebocsátja is Erdély, bizony onnan ki nem veszi; ezekre s több okokra nézve uram azt kívántam, szolgái az ország s urunk hűségére, és hogy az vár ellen se titkon, se nyilván nem igyekeznek, s tilalmas dolgokban magokat nem elegyítik, esküdjenek meg. Ezeket asszonyom rosszalni szolgáinak nem engedtem, úgy ment ki az várbúi. kire nézve uram Kgld ítileti rajta, olyan véghelyben s kevés praesidium feje felett minden securitás nélkül olyan keresztyénségtűl elfajult latornak annyi gyakor alkalmatosságbúi kitanult hamis embernek oly feles szolgáit, cselédit bátorságos-e ott tartanom, untalan írtak felőle az ott való tisztek, hogy nekik csak azokra vigyázni, s azoktól oltalmazkodni is gond, nemhogy egyébiránt tiszteket követhetnék; egyébiránt Kgld is tisztbéli ember lévén édes sógor uram. ítélje meg, ellenséget ember magával elegy mint tarthasson ? En penig töröknek bizony soknak inkább hinnék, mint Keczernek. Kgld tekintetéért mindazáltal, noha már kijött onnan az felesége. de szolgái megeskesznek az ország s urunk hűségére, visszabocsátottam. és hogy maga is az jóakaró asszony Tie irkáljon firkáljon titkon, hanem írjon és jártasson nyilván is ország edictumi szerint etc. 6. Keresztesi András Teleki uramnak írt levelének mása. sub dato 16. Julii 1674. Somlyón. Kgld 11. praesentis Szentpéterrűl nékem írt levelét elvettem uram az deputatus uraknak szóló Kgld levelével együtt, melyet is mingyárt megküldettem az deputatus uraknak. Kgld leveléből látom, mesterkedik az Prinvi urak szabadulásában. bizony szánakozásra méltó az a becsületes öreg űr ember Prinvi Gábor uram, én is mihent megértettem az ő nga rabságát, kiküldettem volt Szőcs Jánoshoz, ezer forintért kezes lőttem volna, mingyárt le is töttem volna az pénzt nekiek. de nem adták. Vay Péterné asszonyom is hasonlóképpen ezer forinton kérette az öreg urat. talám bizony