Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
tesznek, s azt az hitetlenséget, melyet eleintén cselekedtek volt. felfegyverkezett gonoszsággal continuáljáK. Emlékezhetik Kgld az én elébbeni levelemre, melyben azt írtam vala, hogy az ő fge kegyelmessége, mely az egész világ előtt tudva vagyon, ezekre az közönséges békességháborgatókra is kiterjed, csakhogy igaz poenitentiátúl viseltetvén, magokat megalázzák, és megismervén, hogy legitimus királyokkal vagyon dolgok, ő fgével végeződni. s tractatusokia ereszkedni ne merészeljenek: ha nein a fegyvert letévén, és gonosz szándékjokat elhagyván, folyamodjanak alázatosan az ő fge kegyelmességéhez, kinek méltóságát valóban megsértették. Ismét vagyon, hogy Kgld. mint ő fge előtt igen kedves, mind az közönséges jóra igen hasznos dolgot cselekednék, és egyszersmind a maga kiváltképpen való devotióját. melyet annyiszor contestált. tulajdonképpen megmutatná, ha az Kgld szokott dexteritása által az a megnyomorodott haza az elébb emiétett módon csendesebb állapatra juthatna, és annak nyavalyái megorvosoltathatnának. Mely orvosság annál inkább reménlendő, mivel az ő fgének ajtaja soha senki előtt be nem volt zárva, jóllehet ha eddig az Kgld méltóságos közbenjárására illendő tekintet nem lött volna, méltán lezáródhatott. és a zenebonálkodóknak nagyobb veszedelmek érkezhetett volna. Annakfelette minden igazság kívül terheltetik azzal ő fge, hogy az szegény községet atyjoktúl vett hiteknek elváltoztatására erőszakkal kénszerítette légyen, mivel jól tudja ő fge, hogy a lelkiismeret nem kénszeríttethetik, s nem is kell ok nélkül háborgatni. Ezeknek okáért nem kell kételkedni, hogy az ő fge atyai gondviselése, és szorgalmatos vigyázása, melyet Kgld Erdélyországgal eddig megtapasztalt, az Kgld elméjében most is mélyen be ne legyen nyomva; s ebez képpest ő fge olyan reménségben vagyon, hogy Kgld ezután is abban semmit el nem mulat, melylyel annak az hazának régen kívánt csendessége és bátorságos megmaradása lábra állíttathassak. Az mint ő fge reménli. ezen jó dolognak Kgld által való véghezvitelét úgy Kgldnek mindeddig megmutatott s mind ezután megmutatandó dicséretes fáradozásáért királyi gratiáját továbbra is ígéri. Ezeknek után na. az Kgld fejedelmi méltóságát istennek oltalmában ajánlom, maradván az Kgld fejedelmi méltóságának j(') akaró köteles szolgája és ven atyja (T. R. János mp. Viennae Austriae 22. Junii 1K74. • • • • . ' . • . • -'......') (Országos levéltár. Történelmi Emlékek osztálya.) '-tr-v, -v< (- I S^rUxi. - / ' 'lift.»,! «_*/>.