Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

tesznek, s azt az hitetlenséget, melyet eleintén cselekedtek volt. felfegyverkezett gonoszsággal continuáljáK. Emlékezhe­tik Kgld az én elébbeni levelemre, melyben azt írtam vala, hogy az ő fge kegyelmessége, mely az egész világ előtt tudva vagyon, ezekre az közönséges békességháborgatókra is kiterjed, csakhogy igaz poenitentiátúl viseltetvén, mago­kat megalázzák, és megismervén, hogy legitimus királyokkal vagyon dolgok, ő fgével végeződni. s tractatusokia eresz­kedni ne merészeljenek: ha nein a fegyvert letévén, és gonosz szándékjokat elhagyván, folyamodjanak alázatosan az ő fge kegyelmességéhez, kinek méltóságát valóban megsértették. Ismét vagyon, hogy Kgld. mint ő fge előtt igen kedves, mind az közönséges jóra igen hasznos dolgot cselekednék, és egyszersmind a maga kiváltképpen való devotióját. melyet annyiszor contestált. tulajdonképpen megmutatná, ha az Kgld szokott dexteritása által az a megnyomorodott haza az elébb emiétett módon csendesebb állapatra juthatna, és annak nyavalyái megorvosoltathatnának. Mely orvosság annál inkább reménlendő, mivel az ő fgének ajtaja soha senki előtt be nem volt zárva, jóllehet ha eddig az Kgld méltóságos közbenjárására illendő tekintet nem lött volna, méltán lezá­ródhatott. és a zenebonálkodóknak nagyobb veszedelmek érkezhetett volna. Annakfelette minden igazság kívül ter­heltetik azzal ő fge, hogy az szegény községet atyjoktúl vett hiteknek elváltoztatására erőszakkal kénszerítette légyen, mivel jól tudja ő fge, hogy a lelkiismeret nem kénszeríttet­hetik, s nem is kell ok nélkül háborgatni. Ezeknek okáért nem kell kételkedni, hogy az ő fge atyai gondviselése, és szorgalmatos vigyázása, melyet Kgld Erdélyországgal eddig megtapasztalt, az Kgld elméjében most is mélyen be ne legyen nyomva; s ebez képpest ő fge olyan reménségben vagyon, hogy Kgld ezután is abban semmit el nem mulat, melylyel annak az hazának régen kívánt csendessége és bátorságos megmaradása lábra állít­tathassak. Az mint ő fge reménli. ezen jó dolognak Kgld által való véghezvitelét úgy Kgldnek mindeddig megmutatott s mind ezután megmutatandó dicséretes fáradozásáért királyi gratiáját továbbra is ígéri. Ezeknek után na. az Kgld feje­delmi méltóságát istennek oltalmában ajánlom, maradván az Kgld fejedelmi méltóságának j(') akaró köteles szolgája és ven atyja (T. R. János mp. Viennae Austriae 22. Junii 1K74. • • • • . ' . • . • -'......') (Országos levéltár. Történelmi Emlékek osztálya.) '-tr-v, -v< (- I S^rUxi. - / ' 'lift.»,! «_*/>.

Next

/
Oldalképek
Tartalom