Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

Kglmes uram. én is az vajdához ő ligához jöttem, örö­mest Ngodat tudósítanám valami hírekkel, úgy vagyon, vala­mint annak előtte Ngodnak megbeszéltem, szintén az tatárok dolga úgy volt. mert akkor kevesen voltak, de azután Galga szultán maga személye szerint jött ugyan sok tatárral, úgy hogy az Prútun túl innen is az Sisia tája mindenütt teli az ország, egy pasa is jött egynéhány ezer törökkel, és bizonyos számú tatárral Szucziva alá ment az országi haddal is, de nem sokat ártottak még eddig az németeknek; az alatt más pasa is érkezett ide. talám több kétszáz szekérvei rak­vák éléssel, melyet Kemeniczében visznek. Szuczvától is az mely pasa ott vagyon, most alá jő. itt megegyeznek: az mint látszik, nem igen tartnak az lengyeltől, sőt némely nap az tatárok egy kicsiny várost éjjel az Neszteren túl hír nélkül megütöttek, szántalan sok lengyel rabokot hoztak alá. az országot majd ellepték, nagy prédát csinálnak, csak isten tudja ennek kimenetelit. Mironás vornjk uram is szintén most szeredán érke­zek meg az portáról, ő kglme is azt mondá nékem, mene­telit. vissza való jövetelit a vezér kihajának megbeszélvén, azonban előhozván az Ngod ő kglniéhez megmutatott kegyel­mességit az vezér kiliája előtt, hogyha az Ngod kegyel­messége nem lött volna ő kglniéhez, soha semmiképpen Lengyelországra el nem mehetett volna, az vezér kiliája penig (kimaradt: kérdé) ő kglmétől Ngod mint vagyon, ő kglme hütivel mondja előttem, micsoda dicsiretet az kiliája előtt tött Ngod részéről, melyet az kiliája is jó néven vett Ngod­tól, az Ngod kegyelmességiről penig mig él. el nem feled­kezik. Az lovak felől is penig én kglmes (kimaradt: uram) tudakoztam, de meddig innen fel nem takaradnak. kinek vagyon is, elé nem merik hozni; az mely rab felől is Ngod parancsolt azt is most ide hozták vala. azt is Ngod paran­csolatjára ezen postákkal, kik oda menendők. magunk kezes­ségünkre kivettük. Ngodhoz küldtem; immár az Ngod kegyel­mességét várjuk. Kglmes uram. alázatoson juttatom eszében Ngodnak mint uramnak, kevés búzából, kevés zabból ígirte vala kegyelmességit. hogy Komannáról adat Ngod veniczei házam­hoz. könyörgök alázatoson Ngodnak mit kglmes uramnak, mutassa hozzám méltatlan szolgájához abbeli kegyelmessé­git. melyet ha én meg nem tudom szolgálni Ngodnak ilyen Ínségben forgó állapatunkban. isten lészen Ngodnak meg­fizetője. Ennek utána is kglmes uram mint eddig is. az miben tudok, nem mulatom el Ngodnak csekély szolgála­tommal. az mit végben vihetek, hogy Ngodnak kedvét ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom