Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - III. 1670. decz. 1—19-iki fejérvári egyetemes országgyűlés

csak olyan pénzzel folyt be. milyen forgalomban volt az országban — rézpénzben s külföldi nem jó pénzben. Azt határozták a rendek, hogy a kereskedő görögök s örmények az adóban begyűlt réz- és rosz pénznek kétharmadát, s a portuson levő tisztek a harmadik harmadot tartoznak teljes értékben jó pénzzel beváltani. Hogy a végeken levő hadakat lehessen űzetni, elrendelek, hogy az adóhátralékok szigorúan hajtassanak be. Ezzel aztán a gyűlés eloszlott.

1) III. Az adóhátralékokból könnyen lehetett fedezni a szamosújvári tábor költségeit, s mint ennek felállítása mutatja, Apafi nem is lett volna idegen a beavatkozástól, de Baló jelentései óvatosságra intették a fejedelmet.

2) s aztán be is kellett várni Hedry küldetésének eredményét, kit egy ideig szóval, biztatásokkal tartottak, de midőn nap nap után diadalhírek érkeztek Bécsbe az oktalanúl kezdett forradalom leveréséről: júl. 23-án kiadta Leopold a választ Hedrynek. Gróf Bottal elnöklete alatt bizottságot nevezett ki, mely Eperjesre megy, hogy Magyarországon a békét helyreállítsa, a bűnösöket az ártatlanoktól elválaszsza s a régi békés állapotokat helyreállítsa.

3) Hedry aug. derekán érkezett meg Bécsből s vele csaknem egy időben Baló is haza jött. Ennek második kihallgatásán már szóba sem jött a bujdosók ügye. A nagyvezér egész mérgesen rivalt rá: ha urad a 49 falut kézhez nem adja, haddal fogom kiforgatni országából.

4) S ezzel elbocsátá. E fenyegetést azonban nem vette komolyan Apafi, s azután sem szűnt meg a bujdosók ügyét pártfogolni a portán, csakhogy most a kapitiha Bojér útján, kit mindazon embertelenségekről, melyeket a béke helyreállítására küldött biztosok és hadak elkövettek, folytonosan és rendszeresen érte>) L. Törvények és Okiratok XII. 2) Bethlen János Históriája II. 36. 1. 3) Bethlen János II. 38. 1. *) Ugyanott II. 47. 1.