Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

Pótlék

nsgának, mire fogja hadni az árvaságra maradt hazát ? Ezekről s több terhes dolgokról gondolkodván, nem tudom, kinek nem eshetik meg szíve ez nyomorult hazának bódogtalansága jutott sorsán. De az közönséges dolgokat már ebben hagyván, egyébb nehézségimre is kell lépnem. Isten s ez világ előtt oly lelkiismeretet igyekeztem viselni mind egyébb dolgaimban Istennek lelkének vezérléséből, mind hazámhoz való szeretetemben jutalmaztatást avagy csak dícsírtet, ne sententiaztatással való fenyegetést remélhetnék édes hazámtól, de szívemnek nagy keserűségével különbet tapasztalok. Emlékezetiben lehet Nstoknak s Kelteknek, midőn ez bódogtalan és becsületemben nem nevelő, hanem kisebbítő hivatalban állíta engemet, kenyvező szemmel az nagy istenre kényszerítém Nsgtokat Kelteket, ne kényszerítene arra, mivel kedvem sem volna hozzá, sőt hasznoson nem is szolgálhatnék az hazának abban az állapotban. Több okai között jelentém, annyira ismerem az dolgot mind az hajdúság és mind egyébb rendek között lenni, megorvoslásában módot nem látnék és így felőlem való reménségében az haza megcsalatkozván, holtig való gyalázatomra lenne. Az fejedelmet is az tanácsban nagy esedezéssel kértem, izent is könyörgésemre ő nsga az nemes országnak, de csak meg kelletvén lenni az fejedelem nélkül (mint sok egyébb dolgokat és articulusokat is szabadoson szerzett) maga szaba rendet Nstok és Kitek, melyet meg is pecsételtetvén velem, több dolgok között maga kötelezett arra, hogy az váradi várat az országtól semmíképen és semmi úton-módon el nem idegeníteni, sem idegeny nemzet kezében, sem Erdély országával egyet nem értő személynek, akárkinek is kezében nem ejtem sem magam, sem alattam valók által: sőt az mostani méltóságos fejedelemnek Barcsai Akós uramnak és következendő országgal egyetértő fejedelmeknek hűségében is addég tartom az várat, s magam is addég leszek ő nsgához hű s engedelmes, az még ő nsga eleiben Íratott conditiói szerint bírja és igazgatja Erdélyországát s partiomot és az fényes portához hűségét megtartja. Erről való pecsétes reversalisomat penig az nemes ország káptalanban is beadván, jövendő időkré nízve mit várhatok, ha ellene cselekszem ? Mert noha láttatik most Nstok és Kitek mást parancsolni, mindazáltal nyilván hiszem, elé nem forgottak tűlem vett reversalisnak conditiói és netalán jövendőben az vakjában való engedésért veszedelem is követheti fejemet, igen sűrő példa lévén előttünk, egyik gyűlésben való végzések az következendőkben semmivé tétettetek. Az dolognak kimeneteli is isten titkában és tanácsában lévén csak tudnám, havaiami változások következhetnének, micsoda mentségem lészen az ne-