Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

Pótlék

II. 1638. máj. 7. A szebeniek által öreg Rálcóczy György fejedelem számára kiállított esküforma. (L. Ercl. Országgyűlési Emlékek X. k. 19. 1. és 150.1., hol a térítvény van közölve, melyet ez esküforma egészít ki.) Xos Yalentinus Seraphin, illustrissimi principis Transilvaniae etc. domini domini nostri clementissimi consiliarius et iudex regius, Michael Sz. Aghothai magister civium, sedis item judex et caeteri senatores, ac centum viri, totaque communitas civium et inhabitatores civitatis Cibiniensis damus pro memoria et in testimonium praesentium: Hogy midőn az mi kglmes urunk fejedelmünk tekintetes, méltóságos Kákóczi György urunk isten kegyelmességéből Erdélyországnak fejedelme, Magyarország részeinek ura és székelyek ispánja ect. nékünk klmes urunk ő nga ez országnak m ostan ad diem vigesimum tertium proxime elapsi mensis A prilis anni domini praesentis Millesimi sexcentesimi trigesimi oc avi Fejérvárra promulgáltatott generalis gyűlésében kívánta vo na propositiójában azt az nemes országtól, mutatna nagyobb sec uiitással való helyeket ő nsgnak hozzá tartozókkal egyetemben és az honnan közelbről és hasznosabban vigyázhatna, gondot viselhetne az olyan lehető állapotoknak megcsendesétésire és ország békességinek isten után való helyben állatására és ellenünk, szebeniek ellen kiváltképpen ugyan panaszképen is láttatott volna ő nsga ágálni, hozván elő és mutogatván azt ő nsga, hogy ő nsgának és ez országnak az elműlt 1636. esztendőben az budai vezér ellen lőtt szükséges hadakozási alatt ő nsgának ez országban bennhagyott locumtenens úr és fő-főember híveit csak harmad-harmad magokkal akartuk volna bebocsátani városunkban, producálván ő nsga és megmutatván annak bizonyságára akkorbeli írott levelünket is, az melyekből látván magunk is, és ezen generalis gyűlésre küldetett több követ atyánkfiai is előnkben adván és megmutogatván, hogy nékünk abban nagy vétkünk volna ő nsga az mi klmes urunk ellen: az ilyen állapotban mi az ő nsga fejedelmi kegyelmességéhez ragaszkodván inkább, mint sem az ország deliberatiójára hattuk volna dolgunkat, ő nsgát az mi megmondott kglmes urunkat minden legitimus successorival ő nsga után lévő fejedelmünkkel, alázatos engedelmes-