Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - XI. 1667. júl. 15— 19. Radnóthi egyetemes gyűlés
1667. JÚL. 15—19. 41 Ez alatt a portán lassan haladtak a dolgok. A kajinekám Nemest Drinápolyban jún. 7-én fogadta. Ez napon egyszerű bemutatásnál egyéb alig történt: csakhogy épen szóba jött a Zólyomy-iigy. Másnap Zólyomy és Nemes szemben állottak egymással a kajmekámnál — sa kajmekám tüzetesen kihallgatta egymásnak ellentmondó vallomásaikat, s azzal bocsátá el őket, hogy az igazság kiderítésére emberét fogja Erdélybe küldeni, x) »megtudni, ha mit tőle vettetek-e el kánonotok s törvényetek ellenére, s ha igen, megadjátok-e neki vagy sem?» Addig pedig — rendelé a kajmekám legyetek veszteg. Egy hétig veszteg voltak — s akkor megkapták a választ. De nem a milyent vártak, hanem megkapták fetva alakjában. A kajmekám nem mert maga dönteni, s az ügyet a kadieszker s a főmufti (sheik ul Izláni) elé vitte, ki úgy döntött, hogy Zólyomynak vissza kell adni jószágait. 2) XT. A fetva Zólyomynak felnyitotta szemét, s az erdélyieket nagyon elcsüggesztette. Apafi azonnal egyetemes gyűlést hirdetett Ratnótra júl. 15-re, hova öt nappal elébb megérkezett a csausz, Brankovics György a tolmács s Kádár István Zólyomy követe. A csausz rögtöni kihallgatást kért. Magánost-e ? — Nem, feleié, — meghallhatja az egész ország. A hivatalos fogadtatás alkalmával a csausz átadta a kajmekámnak júl. 15-iki levelét, mely Zólyomy teljes kielégítését elrendelé. 3) Utána Kádár Istvánt fogadta Apafi, ki Zólyomy követeléseit adta elé, melyek azonban sokkal túlzottabbak voltak annál, mint a milyenre el voltak készülve. A hunyadi és huszti jószágokon kivűl a székelyhídiakat s diószegieket kivánta, s teljes kárpótlást bebörtönöztetéseért. 4) Képzelhető a rendek elképedése, midőn Bethlen János ') L. Törvények és Okiratok XXXII. 2) Bethlen I. 326. Salamon a Török hódítás ezimű művében 249. s köv. 11. tüzetesen leirja a török birói tárgyalás menetét, s itt ez alkalmaztatott. Xamzetközi jog tekintetében fontos körülmény. 3) Közölve Bethlen I. 327. <) L. Törvények és Okiratok XXXIV.
