Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

jól meggondolják ő kegyelmek, a törökökkel való tractának kimenetele bizonytalan, sőt annak még csak elkezdése sem lehetett eddig, azonba a német tractája színes-é, szíves-é, isten tudja, de ugyan megvagyon. Jobb azért az mii itíletünk szerént mind mostanra mind jövendőre nézve, praemittálni ezt a némettel való tractát, és ennek végéig a törökkel valót suspendálni. Ha ez által a tracta által mindennemű contentatio és kiváltképpen az religio securitása obtineáltathatik, adjunk hálát istennek, hogy ily csendes úton jó végünket elértük; ha penig nem, úgy annál is inkább mint eddig a gonosz szándékokat kitanúljuk és mind isten s mind az világ előtt salva conscientia et salvo honore léphetünk azokra, a mikre isten ő felsége bocsát. 5. Akármint folyjanak azért a praemissák, de ez in genere kiváltképpen előttök legyen követ uraimnak, hogy ante omnia a magyarországi evangelicus status bántódási megorvoslását urgeálják, hanemha emezek, magok elszakadván innét, azt nem kívánnák vagy nem is akarnák, mert úgy, a mint feljebb is írtuk, az éppen csak praecise Erdélyt illető dolgokba procedáljanak. 6. Ha az német császár commissariusi a magyarországi megbántódott evangelicusok gravameni megorvoslásába, hogy mü magunkat elegyítsük, nem akarjuk, csak meg kell aperte mondani: minden mii praetensióink semmik ehez képest, mert az mind csak testi, pénz, ökör, tehén etc., de itt a mii lelki tagainkba bántódunk meg, mely legelső s legnagyobb nyavalya ha nem tolláltatik. nem szükség a többihez is szólni. Deus providebit. 7. Ha penig oly aperte meg nem vetik, hanem az interpositiot és mediatiót admittálják, úgy a magyarországi atyafiakkal és velünk ide be is correspondeálván, megtanítja a dolog folyása mindnyájunkat, mi követők legyünk. 8. In praeliminaribus tractatus azt feltegyék rendesen és megkívánják, hogy senkinek, de kiváltképpen az evangelicus atyafiaknak az a német előtt gyanót és veszedelmet ne szerezzen, hogy a mü követeinkkel conferálnak megbántódásokról és correspondeálnak ott az tracta alatt. Mert ez nélkül nem is lehetne emezekkel semmi correspondentia, hanemha titkon, mely akadályos, becstelen és veszedelmes is volna etc.