Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

sék Nagod a nemes országval együtt ezen inconvenientiát oly istenes rendben hozni, lehessen a szegénységnek pihenése, és ilyen alkalmatlanság tolláltassék, éhelhalásra ne jusson. 2. Vagyon ilyen akadályok is szegénységinknek, hogy némely czímervel és salvus conductusval járó személyek nem tartván a régi jó rendtartáshoz magokat, jóllehet a faluban a falnagynál fognak ugyan elégséges lovakat, mindazáltal avval nem elégedvén, a falun kivűl is, ha mi erős lovat lát­nak, megfogják és ha a szegény ember szól érette, verik és rongálják miatta, mégis magok tésznek panaszt és ijedékeny s félelmes voltokhoz képest ártatlanságokban sem bizhatván magok mentségekhez, 40, 60, 70 és több forintokban is békéi­lenek meg vélek, kit jobb volna a szegény embereknek az adóban fordítani: mely mind a praedeclarált inconvenientiából következik. Hogy azért ezen nagy alkolmatlanság is Nagod kegyelmességével bizonyos poena alatt per directorem irre­missibiliter exequenda et damni refusione, a nemes országval együtt megorvosoltassék, alázatosan várjuk. 3. Nagy inconvenientia ez is, hogy már a czímervel és salvus conductusval postálkodók idegen országbeli, signanter havasalföldi e hazában járó emberektől elvonván lovaikat, azokért szegénységinknek marhájokat vagy magokat arestál­ják oda be, nyilván való károkra és injuriájokra: melyet is hogy Nagod a nemes országval együtt kegmesen tolláljon, nagy alázatosságval kévánjuk. 4. A városokon lakó mesterembereknek kereskedések a lévén, melyből mind adójokat megszerzem, mind életeket táplálni szokták, hogy sokadalmokról sokadalmokra járván, ott adják el műveket, annyére jutott ezeknek is dolgok, hogy a czímervel és salvus conductusval járók kifogják szekerek­ből, vagy alólról is elvonszák lovaikat és így a mezőben ma­radván, műveknek eladására a sokadalom napjára reá nem érkezhetnek, meg kelletvén interim héjjában a szekérbért a szekereseknek adni, mely mind nagy károkra és böcstelensé­gekre, mind penig nagy injuriájokra és megkáboríttatásokra vagyon. Hallatlan dolog lévén az annakelőtte a hazában, ezen abusus is hogy Nagod fejedelmi kegmességéből az nemes országval együtt penitus aboleálja alázatosan instálunk érte. 5. Nyilván való dolog, hogy mind régi, mind újabb feles számú articulusokat condált a nemes ország az ingyen quar­tély és alkalmatlan sok exactiók felől, melyek miatt a szegény­ség nem csak az adónak megszerzésére, de még maga és háza népe élete táplálására is teljességvei elégtelenné tétetvén, éhelhalóvá lészen, mely ha több ehez hasonló postulatumink­beli inconvenientiákval együtt absolute nem tolláltatik, mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom