Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - VIII. 1666. szept. 18— 27. Fehérvárvári részgyülés

Erdély ez időben a török behódoltatások miatt volt, igazolható s helyes intézkedés volt — de sértette a Béldy Pál személyes érdekét, ki mint ország generalisa birta a felügyeletet eddig e vidékek felett, melytől most megfosztatott. Bánffi gőgös és ingerlékeny, Béldy nehéztermészetű és haragtartó nem csoda, hogy a két ember közt engesztelhetetlen gyűlölet fejlett ki. E gyűlésen jelent meg először Páskó. Leveleiben nem egyszer panaszkodott szorongattatásai közepett, hogy tanácsait nem fogadják meg, s ezzel az ország végromlását készítik elő, s ezért Bánffi neheztelt rá. A mint a gyűlésben meglátta, szemrehányásokkal illette, s felszólította, hogy vádjait részletezze, bizonyítsa. Páskó nyugalommal fogadta a méltatlan kifakadást. »Ereznéd csak, a mit én ott szenvedtem — feleié, most nem támadnál rám.« Másnap még otrombább kifakadásokban tört ki Bánffi, s karját is felemelte Páskó ellen, de ennek hidegvére önmérsékletre kényszeríté. A Zólyomi-iigy is szóba került, kinek Apafi Szamosújvártt visszaigérte a hunyadvármegyei főispánságot, s kinek eleinte e gyűlésen is vissza akarta adni. De ellenkező áramlatok : Bethlen Farkas és Naláczy az udvarmester befolyása ígérete megmásitására bírták. Kún maradt a főispán.') E gyűlés kevés törvényt hozott. Az I. czikk a porta contentatiójára szóló adót vetette ki, mely három hét alatt lesz befizetendő. A II. a garas és poltura pénz beváltásáról intézkedett, A III. az elhalt Szalárdy (a történetíró) helyett Virginás Istvánt s a hódoltságra Erdélyi Györgyöt nevezte pénztárnokká ki. A IV. a perceptornak ügyeit szabályozta. Beigtatták a »Kolosvár állapotjára vonatkozó edictumot« is, mely az utolsó kiegyezés alapján szükségessé vált szabályzat életbeléptetését czélozta s azokat tiz pontba foglalta. 2) A gyűlés szept. 27-én oszlott el. ') Bethlen I. 300—307. 11. 8) L. Törvények és Okiratok XVI.