Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok
XXXII. 1667. .jún. 7. Nemes János jelentése júl. 7. és 8-iJci kihallgatásáról. Anno 1667. die 7. Junii. Isten gondviselésébűi lőttem szemben Drinápolyban az kajmekámmal; követségemnek tenor a, s szavaimnak folyása így voltak. Köszöntő szavaim: Az erdélyi fejedelem ő nagysága az három nemzetbűi álló Erdélyországának, Magyarországnak ahoz tartozó részeivel együtt Xsgodat igen szeretettel köszöntvén, kévánnák. hogy Nsgod életének napjai, esztendei számai sok iidőkre terjedjen hatalmas győzhetetlen császárnak hasznos szolgálatjára. Erre az kajmekám csak rövid szóval felelvén, jó néven vötte. Ennekutána az fejedelem ő nsga az ország leveleit praesentálván, melyet elvevén. kérdé: mi az oka, hogy most az erdélyi fejedelem az ország főkövetet küldött ide, holott az előtt nem volt szokás az adón kivűl, hogy főkövet jöjjön ide, lehet annak bizonyos oka, melyre így feleltem: Az követnek mostan ide való küldésének oka ez: nyilván lehet Nagodnál az elműlt napokban egy erdélyi úr, fejedelem, az ország híre nélkül jött ide hatalmas győzhetetlen császárunk fényes kapujára (lévén holmi veszekedési Erdélyben valami atyjafiával), ki is elhiszi az fejedelem ő nagysga s az ország, hogy igyekezzék mind az országra, mind az fejedelemre ő nsgára hatalmas császárunkot nehezíteni, ki is ha olyan vádolásokkal él itt is, mint az váradi és tömösvári pasák előtt, megmutogassam azokat nem igaznak lenni. Kajmekám kérdé : Kicsoda az az úr ? Felelet: Zólyomi Miklós. Kérdés: Lehet annak bizonyos oka, hogy az az űr ide jött. mivel várait, faluit elvötte az fejedelem törvény ellen tííle, hatalmas császár levén Erdélynek örökös ura, másuvá nem mehet, hanem ide kellett jönni panaszolni. Felelet: Az fejedelem ő nsga sem az ország nem vötte, hanem maga adta maga atyjafiainak, kiről való levelet is mutatok, ha kévántatik. Kajmekám resolutiója: No, immár ez is itt vagyon, te is itt vagy, azért álljatok szemben, beszéljetek előttünk, az melyiteké leszen az igazság, mi megitíljük.