Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - VII. 1666. febr. 1— 20. Fogarasi egyetemes gyűlés

1066. FEBR. 1 — 26. 23 Febr. 11-én a rendek a várba gyűltek a palotába, hol a fejedelem jelenlétükben fogadta a császár követét. Fogadás végeztével a rendek a rendes tanácskozási helyre, a városi templomba mentek. Hozzá fogtak a rendek postulatumainak s a fejedelem azokra adott válaszainak olvasásához. A székelyek egyik postnlatuma az volt, hogy senki közűlök azokon kivűl, kiket a székek küldenek regálissal, országgyűlésre ne hivassák meg, s minthogy közmegegyezés nem jött létre, szavazni kellett. A szászok szavazata döntette el az ügyet, kik e kérdésben a székelyekkel tartottak. Ez alatt jelenték, hogy a császár követe a rendek közé jön eléadni követségét. A prépost tudta magát alkalmazni. Tekintélyes ember volt, jó szónok, ügyes s megnyerő modorú. Jó benyomást tett a fejedelemre, rendekre. Elhalmozták a szeretet és jóakarat jeleivel s ünnepelték. Leszlie követségének végét még nem tudták Erdélyben: csak annyit tudtak, hogy rosszúl mennek ott a dolgok, de még mindig reménykedtek, hogy Leszlie megfordítja. S a császár levele, mit Ivászoni hozott, de jóval inkább az emlékirat, mit a fejedelemnek beadott 2j s a rendek előtt tartott szónoklata megerősítette őket optimusokban. Apafit dicséretekkel halmozta el, a rendeket pedig biztosítá, hogy a császárnak nincs is más vágya, mint Erdélyt régi virágzó állapotára emelni, s fejedelmét az ország élén megtartani. Ezért utasította Leszliet, hogy ez ország ügyeit a portán szívén viselje, ezt residensének is megparancsolta, a mint erre vonatkozólag Bánffinak is tett ígéreteket. S hogy mennyire a szívén viseli ő felsége az erdélyiek sorsát, mutatja az is, hogy csak nemrég meghagyta Leszlienek, hogy ha neki valamely ok miatt el kellene is jőni, ßeninger mindaddig a portán maradjon, míg az erdélyiek ügyét rendbe nem hozza. Mind ezért a jótéteményért a császár nem kiván semmi mást. mint hogy az üldözött catholicusok sorsán javítsanak — ezek sérelmeiket négy nap előtt nyújtották be, — Monostor helyett az óvári templomot adják át nekik, s ezek iskoláját is tegyék oda át, minthogy a monostori iskola ki van téve a *) Páskó lennidézett emlékirata a Múzeumban. *) Bethlen I. 240. s köv. 11. közli.