Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

Az egész sónak ára tészentall. 19003

1 2 i. e. tizenkilencz ezer s negyedfél. Lebocsátott sónak lucrumával adósok tall. num. 257

1 L,. Az cellérek supplicálván azon hogy az Lippára szállított sót készek kézhez adni, ha százát huszonhárom tallérnak alatta nékik nem engedik: de mivel inspector és perceptor atyánkfiainak idejek volt az eladására, és arra hogy jó pénzzé tegyék, lássák akár huszonhárom tallérával tegyék le az árát. s akár a kiknek adták, azokon vegyék meg, mert az ország ez iránt kárt nem vallhat, ők tévén le az árát, a sót hová teszik ők lássák. Ha a sóhoz akarnak nyúlni az venditorok refundálják az harminczadot s leszállításnak bérét, s egyéb expensát is. Mivel a portuson a sónak lucruma szállott Yáradgyánál, decernáltuk, hogy Dévánál is propotionaliter vegyék lucrnmát a sónak nem feljebb. A kapuszám után való sókon kivűl több ország sova az mi vagyon mindenik portuson, az inspector és rationisták hittel lévén kötelesek, a mint adhatják adják. Articulus III. Az segesvári, fejérvári és radnóti restantia adók felől így concludáltunk a szoros ügyhez s állapothoz képest, hogy ha a perceptorok eddig szunnyadoztak, serkenjenek hozzá, és a data praesentis mindenütt felszedvén jó pénzűi az perceptorok, két hétre Brassóban magok administrálják Bódogfalvi Mihály atyánkfia kezében, sub amissione omnium bonorum suorum. Ha akkorra jelen nem lehetne, megvárják odamenetelit, s kézhez adván, quietantiát vegyenek róla. Ebben penig a perceptorok ilyen modalitást tartsanak: kérjék mindenütt szorgalmatoson jó pénzűi a restantiát, a kik nem adják, azok maradjanak el az feljűl megírt poenán; ha penig a perceptorok negligálnák, ők maradjanak a megírt poenán. Ezt peniglen értjük csak az portára viendő adóról, mivel siető az dolog. Articulus IV. Szebeni atyánkfiainak megtekintettük ez hazához való jóindulatjokat ez felháborodott időkben; azért a mint az mi kegyelmes urunk ő nagysága ő kegyelmeknek conferálta volt az verestoronyi harminczadot bizonyos conditiók alatt, mely verestoronyi harminczadot az elmúlt fejérvári gyűlésünkben elvöttük volt ő kegyelmektől, mostan ő kegyelmeknek remittáltuk a mi kegyelmes urunk ő nagysága kegvelmességéből: úgy mindazáltal hogy ez jövendő ország generális gyűlésen újonlag proponálják ő kegyelmek, mivel ez csak partialis gyű-