Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - IV. 1665. máj. 1— 22. Gyulafehérvári egyetemes országgyűlés

Ez országgyűlés alatt érkezett Páskótól tudósítás Belgrádból, hogy a nagyvezér őt fogadta ugyan: de attól nem várt kedvező eredményt. A rendek újabb előterjesztést intéztek a nagyvezérhez, sürgetve, hogy ez a váradi török vitézeket Ali pasa hitlevelének megtartására utasítsa, s az ennek ellenére elfoglalt területeket adassa velők vissza.*) A Fej érvárról Enyedre áthelyezett iskola fentartására magok közt szép eredménynyel gyűjtést indítottak.

2) A brassai varga- és timárczéh közt folyó pert már az 1664. novemberi országgyűlés tárgyalta.

3) Az iigy e gyűlés alatt a nyolezados törvényszék elé került, s el is döntetett. A vesztes fél nem nyugodott meg az Ítéletben s néhány tanácsurat megnyert, kik aztán az ügyet újra tárgyalásba kivánták vétetni, ellenére a világos törvényeknek s ki is vitték, hogy egy nyilvános ülés meghagyta Sárpataki Márton itélőmesternek, hogy az Ítéletet a győztes félnek ne kézbesítse, s a másik itélőmesternek. Kendynek, hogy a tímároknak egy végzést kézbesítsen, mely elvesztett szabadalmaik megerősítését foglalta magában.

4) Sokkal kényesebb iigy volt a reformált és catholicus statusok panasza sérelmeik orvoslása ügyében. A catholicusok kérték, hogy engedtessék meg nekik a szabad vallásgyakorlat Kolosvár városában, mert sorsuk most még az oláhokénál is rosszabb. Kolosmonostoron ugyanis nincsenek sem papjaik, sem az ottani iskolában gyermekeik biztonságban. A reformáltak ellenben arról panaszkodtak, hogy a eatholicusok térítgetnek, Esterházy Miklós példájával biztatják a gyermekeket, ha áttérnek stb. A fejedelem kijelenté, hogy articulus bontogatáshoz neki joga nincs s a dolog végleges eldöntését más időre halasztá.

5) Utolsó napokban Béldi Pál és Bánffi Dénes a végvidé') L. Törvények és Okiratok VI. a). s) L. Törvények és Okiratok VI. b). 3) Orsz. Emi. XIII. 349. és 357. 11. ') Bethlen I. 226—230. 11. 5) L. Törvények és Okiratok VI. c). V. ö. Bethlen János I. 232. s köv. 11.