Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

Articulus XXVIII. A mcdefactorok mulctalis dologban földesurak áltál büntettessenek; halált érdemlő személyekről is articulus lévén, azon articulus szerént megbüntetniek szabados. Mivel kegyelmes urunk Máramarosban és Hunyadvármegyében is kinek-kinek jobbágyának megbüntetése földesurok hatalmában volt, s vagyon, nem alább való hívei lévén Nagyságodnak a több vármegyéknek lakosi is; végeztük Nagyságod kegyelmes javallásából. hogy a több vármegyékben is mindenütt azon usus observáltassék; ha földesura megbünteti érdeme szerént jobbágyát, jó, ha nem, a ti>ztek érdemek -zerént büntessék meg a büntetést érdemlő személyeket, mind mulctali birsággal, s mind halállal. Ide értvén a székelységet is. Articulus XXIX. Az idegenek prohibeáltatnak arról, az haza határit, hegyeit, völgyeit, havasait ne járják. Nem kicsiny fogyatkozását látjuk lenni az hazának, hogy az idegen nemzetségek, minden határit, hegyeit, völgyeit, havasait szabadoson járják, és ökröt, juhot, lovat, egyébféle lábas marhát is kereskedésre felszedvén, az országból kihajtják, és árát felvervén, igen eldrágították, s drágítják, kiből látjuk kijőni, hogy a földesuraknak, az országbélieknek is kára nagy következik; a fiscusnak is nyilván való nagy kára forog benne, mivel minden vám, harmincad nélkül viszik ki az országból; végeztük azért, hogy minden helyekben az ország határiban, a tilalmas útak bévágattassanak azok által, kik eddig bé szokták vágni, és senki, sub poena fl. 500 az olyan helyeken útat nyitni, s azon járni ne merészeljen, valaki peniglen comperiáltatnék, liogy olyan helyeken útat nyitna, residentiás emberen a megírt 500 forint summa exequáltassék irremissibiliter, azon feljűl, minden véle lévő javait amittálja de facto; az idegenek és residentiátlan emberek megfogattatván, érdemek szerént való büntetésre a közelebb való várakba vitessenek, és érdemek szerént megbüntettessenek: egyszóval interdicáltatik a szabad vásárlás az idegen nemzetségeknek, kik kereskedésre s nem magok szükségére vásárlanának lovakat, ökröket, s egyéb féle lábas marhákat; az haza fiainak ellenben szabados kereskedés engedtetik mindenekkel, megtilalmazott marhákon kivűl, úgymint kéneső, és porarany, ide nem értetvén, és az approbata constitutióban megírt mód /