Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

sensusa is accedálván, articulusban írtuk volt, motan akarván más karban állítani jószágának állapotját, Nagyságod resolvált úgy alázatos instantiájára, hogy valamint akarja iratni, úgy írassa; mely Nagyságod ez iránt való választételét exhibeálván előttünk, instála azon, hogy újobban írnók articulusban, tekéntenők meg sok terhes, és félelmes követségekben való járását, és hűséggel való szolgálatját, úgy hogy a görgény-szt.-imrehi udvarházát, és a kásvai határon lévő malmát, viszont felső Orosziban lévő portióját, Tordavármegyében. cum omnibus pertinentiis, másfélezer vert aranyig magának, és két ágon lévő maradékinak, feleségének is Tisza Annának, ura neve viseléséig része szerént, legatariusinak penig fele summáig inscribálnunk, úgy hogy, medio tempore ha mit azokon építenének, aestimáltatván, cum aestimatione aedificiorum válthassák ki az egész summával együtt, tempore suo ; Pap-Almás nevű hunyadvármegyei faluját is, hasonlóképen az elmúlt segesvári articulusunkban specificált summáig inscribálnunk, olyan declaratióval, hogy maga életében se fiscus, se más ki ne válthassa. A tordavármegyei házát, malmát, és felső-oroszi portióját, hasonlóképen magától ne redimálják, maradékitól pen ig, és legatariusitól a megváltásnak idején olyan pénzzel válthassák ki, a micsodásban inscribáltatott: mivel porta contentatiójára ezüst, s arany marháit, és minden refusio nélkül, summa tallérit is adta volna ki; megtekéntvén a Nagyságod megírt Balog Máthé atyánkfiához, és maradékilioz mutatott kegyelmességét és a mellett való alázatos instantiáját, s ország dolgaiban való sokszori súlyos szolgálatját is,. Nagyságod kegyelmes javallása szerént, modo praenotato specificált summáig, és ezeknek maga életéig való dominiumjáig, megírt Balog Máthé atyánkfiát, két ágon lévő maradékit. feleségét, és legatariusit is megtartjuk a fenn deciaráit jószágiban, malomban, és udvarházban, melyeknek a feljtíl megírt mód szerént való birodalma felől assecuráljuk is őket ez artieulusunkban. Articulus XXnT. Mikola Zsigmond atyánkfia instant iájára, hogy a nemesi szabadság ellen senkinek semmi javát, határát, jószágát, praeter viam juris, senki magával ne usurpálja. Noha elébbeni fejedelmek idejében is nemzetes Mikola Zsigmond atyánkfiának Kolosvármegyében lévő puszta SzentMiklós nevű örökös falú helye határán, néha lovakat hatalmasúl, a possessornak nemesi szabadsága megbántódásával, és sok kárával, Kolosváratt quártélyozó katonák fűveltet-