Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

vagyunk és leszünk. Úgy vagyon kegyelmes urunk, Nagyságod bennünket mint jó lelkiismeretű keresztyén fejedelem biztat, de más felől Nagyságod méltóságos személye mellett lévő némely emberek bennünket azzal ijesztenek, sokaknak közülünk feje elesik, némelyek felől sequestrumot írván, neveket kiknek abban felírták, ha szintén mindent megcselekedtek is, de kegyelem soha nem adatik; nem lévén abban tudósok kin esik meg közülünk, Nagyságod bölcs Ítéletire támasztjuk, főtiszteinknek parancsolat]ok nem jött, viczetiszteinknek akasztófát igértenek. Jóllehet kegyelmes urunk, Nagyságod kegyelmességében mi nem kételkedünk, de ily rettentő, hajakat borzító hallatlan dolgok kit nem rémítenének el ? tiszteink nem lévén, holott mindeneknek amnestia igértetik, mi fejetlen lábság, csak indulást is mi formán cselekedhetnénk ? Mivel kegyelmes urunk az Nagyságod méltóságos kegyelmes parancsolatjában credentionalist inserált vala, hogy Cserei György atyánkfiától szóval is kegyelmesen parancsolt, mi két úttal való assecuratoriát küldöttünk ő kegyelmének, böcsületes három nemes embert Szent-Ivánból Mihály Deák, felső Torjáról Kozma István és Pócsa Ferencz nevű atyánkfiait, kik ott maradtanak volna, csak ő kegyelme jött volna közünkben, hogy az Nagyságod kegyelmes parancsolatját megértvén, tudtuk volna ahoz alkalmaztatni dolgainkat, de semmi úton módon nem cselekedte, sőt némely atyánkfia felől balitélettel lévén, fenyegette mind szóval és írással. Ezek miá nem cselekedhettíik eddig való Nagyságod mellé való menetelünket kegyelmes urunk. Nagyságodnak azért mint kegyelmes urunknak alázatoson esedezünk, kegyelmesen így értvén dolgainkat, az vezérnek ő nagyságának is megírtuk, kegyes atyai szokott fejedelmi kegyelmességét mi tőllünk meg ne vonja, sőt kegyelmes protectiója alá Nagyságod venni igaz híveit méltóztassék, noha senkit mi nem tudunk, de az ártatlanoknak számtalan voltokat ily igen megkeseredett megromlott ügyünket kegyelmesen megtekintvén, Christus urunk példájától is indíttatván, mint keresztyén méltóságos fejedelem, még az ellenségiért is ő szent felsége könyörgött, az hatalmas vezér előtt mi mellettünk törekedjék kegyelmesen: ő nagyságával bizalmas assecuratiót Nagyságoddal együtt adatni, és az nemes országgal amnestiát cselekedtetni ne neheztelje, hogy soha semminémű dolgokban odamenő és jövő utunkban nem bántatunk, otthonn házunk népe és • házunk is nem bántatik. Nagyságodhoz küldött atyánkfiaitól megbántódásunk felől szóval is izentiink; kérvén alázatoson, hitelt adni szavoknak kegyelmesen méltóztassék. Lsten Nagyságodat kegyelmes urunkat sok esztendeig való jó egésséggel éltesse és áldja meg, kívánjuk. Datum