Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - XX. 1664. nov. 1 —19. A segesvári egyetemes gyűlés

a német katonák táboroztak: de tíz embernél több nem találkozott, ki a visszatérésre hajlandónak mutatkozott. A követek onnan Kőhalomra mentek a lovassághoz — itt tizenkét tiszt csapott fel a visszamenetelre. XX. Alighogy a fej érvári részgyűlésről eloszlottak a rendek, a fejedelem szept. 29-ről nov. 1-ére Segesvárra egyetemes országgyűlést hirdetett.

2) Gyűlés tárgyáúl az adókivetést tűzte ki: még akkor nem is sejtette, hogy annak más fontosabb tárgyai lesznek. Hogy Apafy Székelyhíd átengedésével s az Erdélybe szökött német katonák kiszolgáltatásával annyi előzékenységet mutatott a császár iránt annak természetes oka az volt, hogy biztosítni akarta magának a császár jó indulatát a — mint ő hitte küszöbön levő — békekötésnél. De minő nagy volt a meglepetése, midőn okt. 1-én Baló Lászlótól, a nagyvezérnél levő követétől levelet kapott, hogy a béke meg van kötve húsz évre,

3) melynek egyik pontja Székelyhíd lerombolását rendelé, a nélkül, hogy az erdélyi határ kiigazításáról s az adó leszállításáról szó volna az okiratban. Ez a hír Teleki egész követségét felforgatta s Apafynak első gondja volt, gyors futárokat küldeni utána, hogy útközből haladéktalanúl térjen vissza. 4) Már a békepontok is lehetetlenné tették Székelyhíd átengedésére gondolni, egy a nagyvezértől érkezett levél pedig meggyőzte Apafyt, hogy az átengedés rá nézve könnyen végzetessé válhatnék. A nagyvezér meghagyta Apafynak, hogy Székelyhíd lerontásáról mennél elébb gondoskodjék, Baló pedig arról értesítette őt, hogy ha e rendelet végrehajtásáról nem gondoskodnék, maga a nagyvezér jön el egész erejével s a telet Erdélyben fogja tölteni.

5) ') Krauss II. 399. Bethlen I. 174. 2) L. Törvények és Okiratok LIV. 3) L. e rendkívül érdekes levelet Török-Magyarkori Államokmánytár IV. 152. 1. *) L. Törvények és Okiratok LV. a), b). 6) Bethlen I. 180. A levél Török-Magyarkori Államokmánytár