Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

magok rend szerént itt laknak, akkor mikor itt lesznek, magok mellett soldosok is jelen leszen. mikor pedig változnak, itt hadni soldosokat ne kénszeríttessenek. Az németek felől tövisi gyűlésünkben végeztünk volt. ) most is azon végezésünket konfirmáljuk, alázatosan instálunk ő ligának, effectuáltassa is, ne terheltessünk tovább rajtunk való quártélyozásokkal. Az mi klmes urunk becsületes tanácsór híve és meghitt szolgája vice hopmestere, kedves atyánkfiaitól, becsületes tanácsúi' híve tek. nemz. Petki István atyánkfia supplicatióját az ő nga resolutiójával, melyből megértettük ő kimének mind javaiban s mind becsületében való megbántódását; azonban az ő nga ő kiméhez való kegyelmességét, az melyet mi is egész országul szomorúan érezvén, mivel ő klme sem egyszer, sem másszor ország constitutiójával nem aggravaltatott se személyében, se javaiban, annál inkább becsületiben: azért mii ő kimét egész országúi három nemzetül az mi klmes urunk kegyelmessége után elébbi tisztiben való beállításával becsületit megadjuk, tisztiten is beállíttatik, végeztük, nem lévén régi példa is közöttünk, üdvezűlt gróf Rédai László uram hasonló tisztinek megadásából. Azonban az csiki jószága is. mely mostani alkalmatossággal más kezében deveniálván, ő kimének maga kívánsága szerint azon állapattal mint az mostani possessortól biratik, restituáltatni végeztük. (Egykorú példány a M. T. A. birtokában.) LY. 16'i4. szept. 23—26. Teleki Mihály küldetése Bécshez, a) 1664. szept, 23. A megbízó levél. Mii Erdélyországának három nemzetből álló rendei, kik mostani alkalmatossággal az kegyelmes urunk ő nagysága kegyelmes parancsolatjából ide gyülekeztünk, jelentjük az levelünkben, hogy nemzetes Teleki Mihály atyánkfiát expediáltuk az mi kegyelmes urunkkal, ő nagyságával egyező értelemből, bizonyos instructiónkkal római császárhoz ő felsé*) I>e ez articulnsba nem íratott.